Érzelmek Viharába

9.fejezet

Érzelmek viharába

9. fejezet: Búcsúölelés

Mindenki azt hite tán Ridot végre sikerült megölni, de úgy

halottam Kaname kis húszára nem volt engedelmes, hiába

mondták neki, hogy az ö feladat lett volna megölnie a Bloody

Rosse-al az újjá élet nagyurat.

Ez járt a fejembe, mi közbe mindenki igyekezet visszatérni a

hétköznapi életébe, annak ellenére, hogy még a veszély nem

hárult el.

Hisz Rido még él és lehet, hogy azon dolgozik, hogyan

szerezhetné vissza hatalmát a klánon belül. Arról a

szándékáról még nem mondott le, hogy fel faja Kuran

Yuukit.

Tán még most is öt keresi. Senki nem tudja hova tűnt, bár

van egy olyan érzésem, tán az igazgató és Kaname tud róla

valamit.

Az ajtó kinyílt, s bár Kanamet vártam, még is Rin szemei

néztek velem farkas szemet.

Tűnj innen!!

Fakadtam ki a bátyámnak, aki csak érthetetlen tekintettel

bámult felém.

Ennek meg mi baja??

Szólat meg Akatsuki mögötte.

Mostanában elég sokszor láttam őket beszélgetni amolyan

bizalmas módón, bár Akatsukiról nem feltételezem, hogy

elárulná Kanamet.

Gyanús tekintettel néztem rá vissza.

Akatsuki elfordította a fejét, s lenézett a földre.

Rin eltávolodott Akatsukitól és kisé távolabb tőlem megállt, s

míg hátal álltam az ablaknak, addig Rin érdektelenül nézet

ki rajta, mintha palástolni akarna valamit.

Tán tudja hova tűnt Yuuki?

Szemem sarkából felnéztem rá.

Meg se moccant, csak rezzenés nélküli arccal figyelte az

udvart.

Felé fordítottam fejem,s kutatni próbáltam tekintetébe,de

nem tudtam benne mélyebbre ásni, mint amennyit meg

mutatott nekem.

Sakura vissza kéne jönnöd velem apánk kúriájába.

Itt csak veszélynek teszed ki magad tovább ha itt maradsz.

Nem érdekel Rin,ha majd jónak látom, visszatérek a

családhoz,de az nem most lesz.

Amíg nem tudom hova tűnt Yuuki addig nem megyek

sehova.

Bátyám elmosolyodott.

Tudni akarod, hol van?