Camilla Douglas szerette a vörös színt. Nem hitte volna hogy egy nap rettegni fog ettől az árnyalattól.
Mindezt Ő álltala.
FIGYELEM! A FANFICTION TRÁGÁR SZAVAKAT ÉS ERŐSZAKOS FEJEZETEKET TARTALMAZHAT! CSAK SAJÁT FELELŐSÉGRE!
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Amit útóljára hallott az mély hangja volt, ahogy a füléhez hajol és belé dörmög.
Még mindig érezte ajkai puhaságát, mik a fülcimpáját érintették, egy kicsit sem durván, sőt tőle szokatlan módon elég gyengéden.
Még mindig nem tudta összerakni a puzzle-t a fejében, hiszen a robbanás előtt fenyegető szavakkal illette, majd mikor meg lett volna rá az esély hogy megszabadulhasson tőle, egész testével óvta őt attól a váratlan robbanástól, mi még a fiút is meglepte, gyorsan rájött, hogy ez egyáltalán nem volt beletervezve agyafúrt ötletébe.
A robbanás utánról csak egy igen homályos képre emlékszik. Az ő arcát látta maga előtt, ahogy fehér fogait kivillantva mosolyog az eszméletét veszíteni készülő lányra, kinek a tüdeje lassacskán megtelt füsttel, ezzel egyre jobban elhomályosítva látását. Látta ahogy pirosas ajkai elnyílnak, érezte gyengéd érintését puha párnácskáin. Azt is látta hogy az arca, az a fehér, tökéletes, szeplős arc, piros színtől pompázik. Vöröslő vére a homlokából gyöngyözött, lefolyva egészen álla ívéig. A lány csak köhögött, próbált levegő után kapkodni, de csak a szennyet sikerült letüdőznie. Ekkor veszítette el az eszméletét.
Ugyan kis erejű bombáról volt szó, de elég ahhoz hogy egy nagyobb felfordulást okozzon. Az épületben nem keletkezett javíthatatlan kár, viszont a bent lévő, életükért küzdő rendőrök teste halálra égett, mire odaérkeztek a tűzoltók. Egy élő ember sem maradt a kapitányságon, kivéve persze azokat, ki aznap járőröztek, vagy szabadnapjukat töltötték. És persze Lee Thompkins doktornő, ki a robbanást hallva előmerészkedett búvóhelyéről és az előcsarnokba sietett, rögtön hívta a tűzoltókat és párját, ki legnagyobb ijedelmére hangpostára kapcsolt. Egy kendőt emelt az orra elé, túlélők után kutatva, de nem igazán járt sikerrel. Könnyekkel a szemében bicegett ki az épületből, minek hosszú lépcsője alján éppen kedvese James Gordon nyomozó somfordált felfelé elég elgyepállt ábrázattal. Leslie ijedten rótta le a lépcsőfokokat és a nyomozó karjaiba borult.
- Mi történt veled? - remegő hanggal tette fel a kérdést, közben tenyerébe fogta a férfi véres arcát.
- Barbara. - komolyan nézett a nő szemébe, kinek tekintete kissé csalódottan csillant fel. - Elcsalt. - a tekintetét az épületre emelte. - Itt meg mi történt?
Lee megfogta barátja kezét, s megszorította azt. Egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Jerome Valeska és vándor cirkusza itt járt. Eljöttek a lányért és azt hiszem sikerült is nekik elrabolni őt. Szinte mindenki ezért halt meg Jim. Ezért haltak meg.... - hangja elcsuklott, úgy érezte teljesen összeomlik a férfi karjai közt.
- Te jól vagy?
A nő csak bólintott. A nyomozó próbált erősnek látszani. De a tudat, hogy majdnem az összes bajtársa meghalt ebben az ádáz pusztításban, józan esze is elveszett. Legszívesebben a puszta kezével ölte volna meg Valeska-t és a bandáját, de higgadtnak kellett maradnia. Ismét a nyomára kell hogy bukkanjon, folyamatosan a lányra kell koncentrálnia.
De James Gordon nem is sejtette, hogy Jerome terve balul sült el. Ugyanis a váratlan robbanás után felszívódott, ahogy Camilla is. Csak nem egyazon helyre kerültek.
Míg a vörös hajú visszakeveredett a mániákusokkal a Galavan házba, addig Camilla egy háztetőn ébredt, egy idegen lány társaságában, ki unottan játszott az ujjai közé csíptetett lelógó ezüst lánccal.
Mikor kinyitotta szemeit, váratlanul ült fel, ezzel ráijesztve az előtte guggoló fekete bőrszerkóban feszítő, barna, sűrű rövid göndör hajjal rendelkező lányra.
- Te aztán értesz ahhoz hogyan ijessz rá az emberre! - kapott a mellkasához, majd zsebre vágta a nyakláncod.
Camilla kapkodta a levegőt, szinte körülölelte annak frissessége - ha Gotham-ben egyáltalán lehet ilyet mondani.
Tekintete ide oda cikázott az ismeretlen helyet realizálva egy idegen leányzóval, aki alig lehetett 18 éves, mégis igen talpraesettnek és elszántnak tűnt. Mi történhetett? Hol van Jerome? Ki ez a lány és mit akar tőle? Ez egy újabb trükk?
- Ki vagy te? - suttogta kissé kábán, remegő hanggal, közben a hideg talajnak támasztotta mind két tenyerét, nehogy elveszítse egyensúlyát.
- Inkább az a kérdés te ki vagy és mit kerestél egy halom zsernyák hullahalmának a kellős közepén? Tudod, ha én nem járok arra, meghalhattál volna?
- De ott jártál.
- Igen ott voltam. - mosolygott lágyan, majd szemét az égnek emelte. - Nem tűnsz egy sorozatgyilkos típusnak. Sőt igen gyengének és törékenynek látszol. Te is az utcán élsz esetleg?
Camilla pislogott párat. A lány elég kemény diónak tűnt. Olyan vadságot és bátorságot vélt felfedezni zöldes szemeiben, mik arról árulkodtak hogy egy igazi túlélővel van dolga. Ő biztos nem félt kimenni este Gotham sötét utcáira.
- Nem. Van otthonom. - válaszolta szűkszavúan.
Az idegen a válaszára megvonta a vállát, majd kiegyenesedett a szőke hajú előtt, közben felé nyújtotta kezét hogy felsegíthesse. Camilla elfogadta a lány kezét, ki egy mozdulattal felrántotta.
- Akkor azt javaslom menj haza és ne tedd ki a lábadat otthonról törpilla! Nem a magad fajtáknak való Gotham, mikor a nap már lemenni készül.
Camilla lassan bólintott egyet. - Köszönöm hogy megmentettél.
- Aha. Ja. De úgy vigyázz magadra hogy legközelebb nem biztos hogy lesz ott valaki, aki megment. - rázta meg a fejét rosszallóan, majd sarkon fordult és menni készült, mikor a szőke hajú ajkai ismét elnyíltak.
- Várj! - szólította meg ismét a lányt, ki szemeit az égnek emelve fordult vissza felé.
- Mit akarsz? Sürgős dolgom lenne.
- Mellettem, - kezdte, szinte rettegve a választól. - nem volt kábé egy velem egyidős vörös hajú fiú? Egyenruhában, az egyik Arkham-i szökevény. Jerome Valeska.
- A dilinyósra gondolsz? - gondolkodott el. - Hallottam róla.
- Ott volt? - Camilla türelmetlenül dobolt a lábával, közben visszatartva sós könnycseppjeit.
- Aha. Biztosan ott volt, de te egyedül voltál. Gondolom lelépett. Most már rájöttem hogy ki vagy. Láttalak az eldobott Gotham News oldalain, heti rendszerességgel 3 hónapja. Te vagy a lány a cirkuszi incidensről, huh? Akármi is jár a fejedben azzal a bolonddal kapcsolatban azonnal felejtsd el! Hisz ott hagyott. Ezzel nyilvánvalóvá téve azt amit már mindenki tud - hogy egyáltalán nem vagy fontos a számára.
