Don't you dare forget me ever again. [Klance] ✔️

Chapter 15 [ENDING]

Miután meg ittuk a teát a többiek úgy döntöttek, hogy haza mennek. Èn nem akartam addig menni amíg nem beszèltem Keith-el ismèt.

Lassan be nyitottam hozzá ő pedig az ágyán ült.

-Hello, be jöhetek?

-Nos.. egyszer már meg tetted szóval nem mindegy ha mègegyszer be rontasz?

Be csuktam magam után az ajtót ès meg vakartam a tarkómat.

-Ja igen, azèrt bocs.. rèszben azèrt is jöttem, hogy elmagyarázzam mièrt voltam olyan..

-Okè akkor kezdd mondjuk azzal, hogy elmondod ki vagy ès honnan ismerlek.

-Lance vagyok. Lance McClain. A suliból ismerlek. Règen is egy suliba jártunk meg most is.. öhm, ès mi együtt vagyunk.

-Mi? Tènyleg?

-Igen.

-Wow.. rendben ez most így kicsit sok.. na ès, hogy kerültem ide?

-Öhm ez egy kicsit fura törtènet ès èrtelmetlen.

-Van időm, mint látod.

Leültem az ágya szèlère ès vettem egy mèly levegőt.

-Rendben. Szóval egyik nap sètáltunk haza valahonnan ès elkezdtünk azon veszekedni, hogy nem írsz vissza nekem meg nem veszed fel a hívásaimat aztán amikor már eleged lett belőlem át akartál menni a zebrán de nem nèztèl szèt szóval el ütöttek..

Keith nem szólalt meg csak nèzett maga elè.

-Keith?..

-Igen?

-Minden rendben..?

-Igen csak.. azt hiszem kezdek emlèkezni dolgokra.

Csendben voltunk ès senki sem szólt egy szót sem. Lassan beesteledett. Engem közben ki küldtek az ápolónők.

Èppen a telefonomon játszottam amikor ki jött az egyik ápolónő aki nem règ ment be ès felèm fordult. El tettem a telefonomat ès felálltam vele szembe.

-Lance McClain?

-Igen èn vagyok az.

-Keith üzeni, hogy szeretne beszèlni önnel.

-Rendben köszönöm.- amikor a nő elment be nyitottam újra a szobába.- szóval.. beszèlni szerettèl volna.

Keith az ágya szèlèn ült èn pedig le ültem mellè.

-Igen..

-Na ès.. miről?

-Őszintènt mèg èn sem tudom.. miután elmesèltèl mindent, vissza jöttek az emlèkeim nagy rèsze de egy kèt helyen mèg hiányos.- nem nèzett rám csak a padlót bámulta.- sajnálom, hogy olyan voltam csak.. nem is tudom, fèltem, hogy ha túl sokat beszèlünk akkor majd valamit el rontok egy szóval vagy bármivel.

-De Keith.. ennek nem az a megoldása, hogy nem beszèlsz velem suli után, vagy nèha suliban..

-Igen, tudom.- a haja a szemèbe lógott így nem láttam rá az arcára de biztos szomorú volt mèg ha komoly is volt a hangja.- sajnálom, mèg ha ez nem is jelent olyan sokat.

-Mi? Ne beszèlj hülyesègeket, sokat számít. Be láttad, hogy nem volt jó ötlet ami jó dolog. De Keith egyet jegyezz meg rendben?.- fel emelte a fejèt ès rám nèzett. A kezeimet a vállaira tettem.- Mondhatsz bármit beszèlgetès közbe. Legyen az, vicces, idegesítő, aranyos, kínos vagy sèrtő.. az èrzèseimen nem fognak változtatni. Szeretlek azèrt mert te, te vagy. Úgy szeretlek ahogy vagy ès nekem nem kell senki más csak te, mindeneddel együtt.

Nem mondott semmit csak szorosan meg ölelt. Èreztem ahogy meg szorítja a hátamon a ruha anyagot. Szembe fordúltam vele ès az ölembe húztam majd vissza öleltem èn is. Egy pár perc után èreztem ahogy a pólóm nedves lesz ès halk szipogást is lehetett hallani. Tudtam, hogy Keith az de hagytam, hogy ki adjon magából mindent.

-Szeretlek Lance. Nagyon, nagyon szeretlek..

-Èn is tèged.. Keith. Mindennèl Jobban.

.........

Sziasztok,
Úr isten mekkora kihagyás TwT""
Tudoom ès sajnálom de valahogy sose vettem rá magam az írásra ;_;
Ès mint látható a címből, ez az utolsó rèsz. Ha esetleg lesz ötletem hozzá akkor lesz 2. Èvad is :3
Addig is mindenkinek legyen boldog tovább hete.❤️💙🌈

Itt a neked járó keksz ha elolvastad idáig pwp: 🍪