Nehéz úgy az élet, hogy az apád kiskorodban inkább a piát választotta helyeted, anyád dolgozik ám, de szabadidejében folyton bulizni jár és mindig más-más pasival bújik ágyba, vagy ha éppen nem "pasizik" akkor seggrészegen haza állít. És anyám úgy tartja, hogy betöltöttem a 18-at, így eltudom már magamat tartani egyedül is. Megfogadva tanácsát, állást kaptam a közeli Starbucks-ban. Csak én lehetek ilyen szerencsétlen,aki letette az éretségit és az egész nyarat a munkahelyén fogja tölteni, igen én, Rose Elizabeth Parker, de egy személy fenekestül felforgatja az hétköznapi, monoton életemet.
