| SZÜNETEL | Someone you loved || sm.

• s i x •

Sok idő kellett mire észbekaptam, hogy azért mosolygok mert életem talán egyik legjobb találkájára fogok menni. De csak feküdtem a hátamon és bambultam tovább. Egyszerűen nem tudtam és nem is akartam elhinni ezt az egészet. A puszta gondolat tett engem boldoggá.

A boldogság által vezérelve felpattantam az ágyból, és a fürdőbe rohantam egy frissitő zuhany miatt. Gyorsan hajat mostam, majd megszárítottam. Úgy éreztem magam mint aki egy bálba készül, pedig ez csak egy egyszerű találkozó lesz Mendessel.

Tehetetlenül álltam a gardróbom előtt, hirtelen a világomat nem tudtam. A ruha kiválasztása valahogy sosem volt az erősségem és ebben az esetben sem jutottam magammal düllőre. Megragadtam egy kissé szakadt kék farmert és egy fehér kis dekoltázzsal rendelkező polót. Tökéletes, egyszerű de nagyszerű. Smink terén a tudásom még mindig kimerült annyiban hogy szempillaspirál és ha kell akkor korrektor. De az, hogy én valami csodát alkossak.. egyenlő a lehetetlennel. Nem is éreztem szükségét, viszont ha éreztem volna se tudok vele mit kezdeni. Még mindig nem megy, nincs mit tenni. Hajamat kiengedtem a hajgumi fogságából. Enyhén göndör barna tincseim mint egy lágy vízesés a vállaimra 'hulltak'. Az utolsó simitásokat végeztem magamon, mielőtt indultam. Az éjjeli szekrényemről felemeltem egy üvegcsét. Tavaszias illat urolkodott benne, pont a kinti időjárás ellentéte. Barackos, virágos friss illat. Az én illatom. Évek óta ezt használom, még sosem csalódtam benne a használata alatt. Három fújással fent is volt a bőrömön. Átvonultam a lakáson közben enyhe illatcsíkot húztam magam után eközben anya felé biccentettem egyet. A bejárati ajtónál felvettem egy fekete tornacipőt és egy bőrdzsekit.
Imádom ezt a szettet.

- Legkésőbb este tízre itthon vagyok, sziasztok! - kiáltottam be a házba.
- Vigyázz magadra. - hallottam még meg utoljára anya óvó szavait.
Kint álltam a ház előtt Shawnra várva. A bűvös időpont a délután három. A telefonom órájára pillantottam.

14:57-et mutatott.

Lassan meg kellene érkeznie.
Az idő a napsütés ellenére hideg volt, fújt a szél az üres utcákon át. A bokrok és fák mintha kifordulni készültek volna a földből. Néhol egy-egy kósza falevél törte meg a csendet ahogyan átgördült az úton. A hajam is összegubancolódott ezért inkább összefogtam és azután az időt fürkésztem.

15:09

Idegességemben össze-vissza néztem, úgy éreztem átvertek és nem lesz itt semmilyen találkozó. Még vártam pár percet majd elindultam a házunk felé. Lassú léptekkel mentem, mert titkon reménykedtem abban, hogy Shawn ideér. Azok a lépések amiket 2 perc alatt megtettem szinte 1000 évnek tűntek. Mielőtt a kezem a bejárati ajtó kilincsére érhetett volna, Shawn az út végéből kiabált hozzám. Eléggé meglepett.
- Lis, netán távozásra készülsz? A mai nap java még csak most jön. - bámészkodott rám a járda végén, amolyan hívogató volt a tekintete.
- Miután késtél, én pedig nem akartam a fél életem itt tölteni. Te ígeretet tettél. Mint mindig, viszont nem értél ide. - húztam fel szemöldököm. Talán felelőségre is vontam kicsit miközben elindultam felé.
- Akadt egy kis gondom, de megoldottam. Minden szuper lesz a randinkon. - mosolygott rám.
- Randinkon? - csíptem egy kicsit az oldalába. Cselekedetemre kis meglepettség látszott az arcán, majd egy pillanat alatt kezeit derekamra kulcsolta és megölelt. Nem volt túl sok időm lereagálni a történteket, de az igazság az, hogy én is megakartam Őt ölelni. Szempillantás alatt kezeimet a nyakába helyeztem és magamhoz húztam. Mellkasa az enyémhez simult amibe testem érezhetően beleremegett.
- Jól vagy? - kérdezte aggódalmasan.
- Persze, csak egy kicsit fázok. - hárítottam az igazságot.
- Nos, indulhatunk ha készen állsz. - kacsintott felém Shawn, majd nagy meleg védelmező kezét kezembe helyezte, amire én kislányos mozdulattal elhúztam. Hárítani akartam, ami sikerült is. Nem akartam felé a könnyelműségemet mutatni. Izgalmat akartam szervezni a kettőnk közti kapcsolatba.

A kínos pillanat után a házunk előtti járdán mentünk majd balra kikanyarodva a belváros felé indultunk meg. Rengeteg dologról beszéltünk, ami igazából már ránk fért az elmúlt évre visszatekintve, több közös témánk lett azóta mint gondoltam. Ahogy sétáltunk egyre közelebb a végcél felé, az úton olyannyira lett hűvös, hogy a szám enyhén elkezdett lilulni, az orromat pedig a piros egyik halvány árnyalata festette be. A bőröm kissé libabörős lett, amit Shawn észrevett ugyanis megérezte a parfümöm, és megszerette volna szagolni a nyakam. Megakarta tudni az illat forrását. Megálltunk és maga felé fordított.
- Minden rendben? Látom kicsit fázol. - nyújtotta felém bélelt farmerdzsekijét. Ezután Ő már csak egy sötétkék szìnű fehér 'honey' feliratú pulcsiban maradt. Nem igazán néztem jó szemmel azt, hogy fázik. De Shawn makacssága határtalan. Nem bírtam volna rábeszélni arra, hogy visszavegye a kabátját. Ezért magamra kaptam a dzsekit és mélyen magamba raktároztam az illatát. Rettentő férfias illat.
Imádom.

Ahogy egyre csak lépdeltünk a város felé, annál inkább kapcsolt ki az agyam. Mellette valahogy soha nem gondolok más dologra.

- Lassan odaérünk. Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog. - nézett szemeimbe. Idegességemben a kabátja gombjait birizkáltam, ugyanis nagyon kínos volt a helyzet.
- Hát reméltem, hogy nem a semmiért jöttem el. - mosolyogtam majd derekánál fogva átöleltem, hogy karölvte félig meddig egymáshoz simulva induljunk meg a talán hatalmas kezdödő boldogság tengerén.
Egy új élet kezdete. Egy új élet kezdete melyben mindent régi sérelmet helyre lehet hozni. Egy új élet kezdete azzal a sráccal aki a világot jelenti számomra.

Egy új élet kezdete, Shawn Mendessel.

•Guys, sajnálom hogy kicsit megkéstem és talán lapos rész lett.. a következők jobbak lesznek I promise🤧
Btw milyen Ship neve lehetne Shawnnak és Lisnek? Egyáltalán shippelitek őket?•