Sárkánylány: visszatérő emlékek

Segélykérés #1

So sorry guys! Bocsi de nem volt egyszerűen idom az elmúlt 3 hónapban. Tény hogy nem most hanem csak jövőre éretségizek de a 11. is nagyon kemény volt. De itt a kövi rész.

Másnap éjfél táján értem az északi piachoz. Szikrát a sziget egy rejtett részén tettem le és mondtam neki, hogy maradjon ott amíg vissza nem jövök vagy segítséget nem kérek. Óvatos voltam, mivel tudtam, hogy Vigo nagyon ritkán írja csak azt, hogy egyedül menjek. Átlagban csak olyankor kéri, ha tudja, hogy idegen és veszélyes helyen járok.
Mikor beértem a piacra rájöttem, hogy miért írta ezt. Mindenhol vadászok voltak és több mint valószínű hogy az eladók sem csak eladók voltak.
- Hol találom a kocsmát?- kérdeztem az egyik vadásztól keményen. Az meg csak elmutatott az egyik irányba. Nem valami udvarias, de ők úgy vannak vele, hogy jó az úgy.
Végig mentem azon az úton, de semmi sem volt ott. Vigo a saját kezével írta azt a levelet. Szóval ez nem lehet csapda. Sosem verne át. Ez biztos.

/Szikra szemszöge/

Hirtelen rossz előérzetem támadt. Vagy én vagy Sárkánylány, vagy mindketten óriási veszélyben vagyunk. Készen kell állnom.
Semmit sem hallok. Semmit sem érzek. Semmit sem látok, ami gyanús lehetne. Talán túlaggódom a dolgot.
Hirtelen egy erős fájdalmat éreztem az oldalamban, majd elsötétült előttem a világ.

/Sárkánylány szemszöge/

A bal lábam egy kicsi ponton megfájdult. - Mindíg ez szokott lenni ha olyan helyre megyek ahova Szikra szerint nem kéne. De szerintem meg igen. Folyton túlaggódik, ilyenkor szokott jönni ez a fájdalom.- Majd hirtelen a nyakam is. Ez már nem jelent jót. Elindultam volna vissza, de egy csapatnyi vadász állta az utamat. Nem hallottam, hogy követnének, szóval kicsit megijedtem ez miatt. Elnéztem jobbra, majd balra de a vadászok körbe vettek. És szinte azonnal megjelent Vigo is.
- Örülök, hogy eljöttél. Remélem nem baj ha Szikrát kiiktattuk.- valami nem stimmelt. Vigo hangja másabb volt.
- Haljam ki vagy? Mert, hogy nem az igazi Éjvadász az száz százalék.
- Így van. Elvégre ő vissza vonult. Az utóda pedig...- megfordult és Vigo két vadász által cipelve jelent meg, majd a vadászok ledobták a földre. Vigo csúnyán köhögött. Valószínűleg bordatörése volt, ami súrolhatta a tüdeét.
- Mit akarnak?- kérdeztem.
- Már megkaptuk. Az utolsó Éjnúbiát ami szabadon élt.
- Szikra...- suttogtam.
- Úgy érted 32345? Ennyi sárkány van belőlük és a legerősebbek minden sárkány közül ha tudjuk hogyan bánjunk velük.- hangja gúnyos és rideg volt. A hátamon végigfutott a hideg.- Nos mi megyünk is. Sok sikert a hazajutáshoz!- majd egy tűzsáv lobbant fel ők pedig eltűntek.
- Sárkánylány... Sajnálom. Bem tehettem mást...
- Semmi baj Vigo. Égvillám?
- Őt is elvitték.
- Gyere. Vissza megyünk az árusokhoz.- amint befejeztem a mondatot meghallottam valamit. Majd megjelent Fogatlan és Viharbogár rajtuk lovasaikkal.- Asztrid te vidd vissza Vigot Hibbantra. Hablaty te velem jössz. Vissza szerezzük Szikrát...
- Ne!- szólalt meg hirtelen Vigo- Fogalmad sincs mire képesek.
- Igaz. De muszáj megpróbálnom.

Helló sárkánylovas barátaim! Remélem tetszett ez a naaaagggyyyoooon megcsúszott rész. Igen tudom a kocsit hozzam gyorsabban igyekszem majd ahogy tudok. De addig is a viszont olvasásra sárkánylovasok!