Démoni hatalmak/BEFEJEZETT/

Különlegesek

A látvány...azta. Egy egész város tárult a szemem elé. Ez azért érdekes,mert kívülről olyan volt mintha a híd lenne folytatva. Viszont mikor belépsz egy olyan város tárul a szemed elé ami telis-tele van démonokkal. Mintha néhol láttam volna fehér szárnyakat is. Érdekes.
-Üdvözöllek Memphoiszban.
-Memphoisz?
-Igen. Így hívják ezt a várost. Magyarul a pokol kapuját. A következő város maga a pokol. Ott a démonok be vannak zárva,de most menjünk egy nyugodt helyre ahol mindent eltudok magyarázni.
-Rendben.

Elmentünk egy nyugodt helyre ami nem volt más mint egy hatalmas luxus ház. Vagy mi. Andrew csak intett egyet majd bementünk. Luxus érzés!!!! Arany szobrok,fehér márvány,boltív és még sorolhatnám.

-Vedd le a cipőd!
-Rendben.

Levettem a cipőm. Ő is így tett. Elindult egy szobába. Nem mondta,hogy utánna kéne mennem ezért csak álltam ott összefosva magam a félemtől. Visszajött fekete ruhákkal a kezében. Általában mindig hordok feketét. Úgy az esetek 98%-ban. Van egy-két színes ruhám is,de a többség az fekete. Ami kedvenc az kedvenc.Egy fekete rövid ujjú volt,egy fekete szaggatott naci.egy fekete bokacsizma kicsi sarokkal,és egy bőrkabát nem utolsósorban.

-Ez az enyém?
-Igen.Ott van egy szoba.Ott ár tudsz öltötni.
-Rendben.

El is indultam átöltözni. Mikor átöltöztem meg is néztem magamat a tükörbe. Tetszett a látvány. Valamiért amikor idejöttem megnőtt az egóm. Legalábbis én most így érzem. Ahogy így nézegettem magam egyszer csak bevörösödött a szemem. Megdörzsöltem  a szemem hátha csak képzelődök. Vörös volt ugyanúgy. Rohantam ki Andrewhoz.

-Andrew!
-Igen?
-Mi a faszomért vörös a szemem?!

Ekkor megfordult. Majd kiesett a szeme a helyéről. Megfogta az arcom és elkezdte a szemet nézegetni.

-Na! Ez most szar vicc!
-Nem vicc!

Ekkor megfogta a csuklómat és magával húzott. Bementünk egy könyvtár féle helységbe. Nagyon nagy volt a tisztaság. Gyönyörű volt. Talán ez volt a ház legszebb pontja. Bár nem sok részét láttam eddig. Odahúzott egy régi könyvespolchoz. Elengedte a csuklóm. Levett egy nagyon poros könyvet. Lebaszta szó szerint az asztalra. A könyv borítóján volt viasztól kezdve odaszáratt vért foltig minden. Kinyitotta a tartalomjegyzéknél. Egyszer csak megakadta az ujja egy a betűvel kezdődő szónál. Kinyitotta a 173-as oldalon. Nagy latin betűkkel volt oda írva valami. Ki se bírtam olvasni.

-Mivan odaírva?
-Alakváltó.
-Az mi?
-Te!
-Mi?! Én alakváltó vagyok?!
-Igen. Nagyon ritka ennek az esélye. Fáj bevallani,de ritkább vagy mint én...
-Tessék?!
-Alakváltónak születni kell. Hatalmas bosszúszomjuk van. Nincsen befejezetlen ügyük. Érdekes termetmények. Bármivé át tudnak változni. Nem lehet ezt tanítani se. Magadtól kell ráérezni. Megpróbáljuk?
-Elősször is magyarázd el ezt az egész helyzetet. Mindent. A pokoltól Memphoiszig.
-Hát jó. Mint mondtam Memphoisz a pokol kapuja. Ez démon nyelven van. A pokolban azok a démonok vannak akik megszegték a szabályokat vagy elfajzottak vagy esetleg nem démon vadászok és úgy öltek meg valakit ráadásképp megették a lelkét. Akkor lett meg az első démonvadász mikor még Memorial megölte azt az embert aki megerőszakolta a démon feleségét és megette a lelkét. Ő lett az első pokolbéli. Általa vagyunk mi démonvadászok. A démonvadászok nem csak megölik a démonokat. Akkor feltámadnának újra. Megesszük a lelküket. Viszont csak a pokolbéliek lelkét ehetjük msg.Ebből nyerjük az erőnket. Nem mindenki démonvadász. Vannak polgárok is. A démonvadászok dolga még az is,hogy azok a démonok akik elszöktek innen azokat elvigyék a pokolba. A pokolból sokan szöknek ki. Elalszik egy őr vagy szétfeszítik az ajtót stb...Akkor van többfajta démon. Én egy ördög vagyok. Vannak vámpírok,vérfarkasok,halálisten félék,szárnyasok,hibridek,sárkányok,mocsár béliek és nem utolsó sorban a nagyon-nagyon ritka alakváltók. Ezen kívül is vannak egy páran. Egyedül az alakváltókból és az ördögökből nincsenek fajták. Viszont az ördögökről lehet tudni egy keveset,de az alakváltóról nagyon kevés irat van. Te vagy az első alakváltó akit láttam. Azt nem tudom,hogy hogyan kerülhettél a földre. Mint már mondtam alakváltóvá születni kell. Nem a halálod után válsz azzá. Ugyan ez van az ördögöknél is. Azt sem tudjuk milyen fajtájúak lehetnek a szüleid,hogy ezzé váltál. Évezredek óta kutatnak, de még mindig nem jöttek rá.
-Tudod-vágtam közbe-nem ismerem a szüleimet.
-Ohhh....
-Egy ajtó előtt hagytak engem.
-Tudod...az ördögféléknek és az alakváltónak nincs is lelkük...
-Ez annyit tesz,hogy halhatatlanok vagyunk?
-Kb. Pár szent tárgy meg tud ölni. Legalábbis az ördőgféléket. Najó...nem pár. Csak egyetlen egy.
-Mégpedig?
-Az a dárda amit Jézus oldalába szúrtak.
-Ohh...
-Menő nem?-nevetett.
-Amúgy tényleg menő!-nevettem én is.
-És mi a helyzet az angyalokkal?
-Nekik nem kell güriznük. Na meg van egy kibaszott fehér szárnyuk és ezért menők. Chhh...
-Chhh...
-Ebben egyetértünk.
-Hát igen.
-Ma nálam fogsz aludni. Nem tudom meddig. Még nem találunk neked egy rendes otthont.
-Rendben. Köszönöm!
-Jajjj!
-Na?
-Egy fajta démont ki is hagytam akitől vigyáznod kell...vízköpők. Ők mehetnek az emberek világába is,de nappal szobrok lesznek és csak éjszaka járkálhatnak. Igazi szoknya pecérek. Fiatal lányokat csábítanak az ágyukba és kiszívják a vérüket. Az emberek szerencsétlen vámpírokra fogják közbe meg a vízköpők a hunyók.
-Ez szopacs szegény vámpírok részéről.
-Hát az.

Amint így beszélgettünk egyszer csak zajokat hallottunk. Futottunk ki. Ronda démonok voltak.

-Menj hátrébb!

Ezután Andrew megfordult és átváltozott. Neki támadt a démonoknak. Simán elintézte volna őket...ha nem lett volna az egyik kezébe dárda. Megszúrta vele Andrew kezét. Fájdalmasan felordított. Ekkor elfogott egy meleg érzés. Bosszúszomj. Megnéztem a kezem. A körmeimből karmok lettek. Ott volt egy tükör belenenéztem. Rájöttem mit jelent az alakváltó. Nem más alakját veszi fel...hanem egy megmagyarázhatatlan alakot. Legalábbis az alap alakomat nem lehet elmagyarázni:a hajam hosszú lett,eltakarta a csupasz testem(igen lemeztelenedtem),a szemem vörös,a végtagjaimat átjárta az erő,a talpamon is karmok nőttek,kopolytúm lett és aki rámnézett abban megállt az ütő. Mikor belenéztem a tükörbe bennem is megállt. Ránéztem a démonokra. Odamentem az egyikhez és magamtól kitéptem a lelkét,megettem. Átváltozhattam azzá a lénnyé amelyiknek már egyszer megettem a lelkét. Nem tudom ezt honnan tudom. Senki nem tudja szerintem. Ez a tipikus belső érzés. Andrew nem láthatta ezt az alakomat elájult. Amint végeztem a szörnyekkel visszaváltoztam. Elmúlt a bosszúszomj. Eszembe jutott amit mondott Andrew:"Ha megölsz egy démont és megeszed a lelkét akkor a pokolba jutsz." Vajon ilyenkor is? Mit tehetek ez ellen. Valahogy mikor visszaváltoztam újra a ruhámba voltam. Érdekes. Nagy nehezen odahúztam és a kanapéra raktam Andrewot és elláttam a sebét. A dárdát magam mellé raktam. Ott aludtam a másik kanapén. Mikor reggel felkeltem érdekes látvány fogadott.