Scarlet Falls

5.fejezet

Reggel korán ébredtem. A rémálom után nehezen tudtam visszaaludni, és utána is csak forgolódtam. Nem mondhatnám, hogy kipihentem magam. Jobb lesz, ha még egy kicsit visszafekszem. A telefonom kijelzőjére néztem. Fél hét. Ha jól sejtem, Andy még nem ment el dolgozni. Jó nagyot szerettem volna nyújtózkodni, de a vállam és a lábam miatt nem sikerült. A fájdalom még mindig belehasított. Jaj, nekem! Inkább felvettem a köntösöm, és úgy döntöttem, kiülök a konyhába, iszok egy kávét. Andy nem volt itt, de a kávéfőzőben már ott várt a friss főzet. Még meleg volt. És egy csésze is ide volt készítve, a pultra. Tényleg korán kelhet. Bizonyára elment futni. Ugyan honnan van hozzá energiája korán reggel? De akár példát is vehetnék róla. Nekem is így kellene. Nem lennék ennyire dagadt, ha minden reggel futnék. Á, hagyjuk is, a lábam miatt most amúgy sem lehet. Inkább csak eszek.

- Jó reggelt, Tündérke! – majdnem kiejtettem a kezemből a csészét Andy köszöntésére. Úgy elrikkantotta magát! – Megijedtél?

- Egy kicsikét, igen. Veled ellentétben, én nem a frissességemről vagyok híres reggelente.

- Hoztam reggelit. – egy kis szatyrot tett le az asztalra, amiből ropogós kiflik, és péksütemények „figyeltek". – Igen, meg akarlak enni titeket! – mosolyogtam rájuk boldogan és éhesen.

Odakint a novemberi szél alaposan megmozgatta a fákat, a dér is leült rájuk. Idebentről persze jó ezt nézni, de nem szívesen mennék ki ilyen cudar időben. Andy úgy tett, mint aki nem fázik, csak egy vékony dzseki volt rajta, és a melegítője. Persze, futás közben nem fázik az ember, na de ennyire?

Kávézás közben megint megcsodálhattam feszülő izmait. Úgy tettem, mintha a tévét nézném, de folyton őt néztem, amikor úgy véltem, hogy nem veszi észre. Nem sokáig edzett, biztosan frusztrálta a jelenlétem. És érezhette azt is, hogy őt bámulom. Inkább megreggeliztünk, de szinte egy szót sem szóltam. Kérdezte, hogy aludtam, de én nem meséltem el a rémálmomat. Épp elég volt átélnem egyszer. Már akkor görcsbe rándult a gyomrom, ahogy rágondoltam. Reggeli után ő zuhanyozni ment, majd gyorsan összeszedte magát, és elment. Mennyi energia szorulhatott belé? Én még mindig hulla fáradt vagyok. Összeszedtem a tányérokat, csészéket az asztalról, és a mosogatóba tettem, a tegnapi mosatlanokhoz. Ezt így mégsem hagyhatom. Felfedeztem a beépített mosogatógépet, és beüzemeltem. Biztosan örülni fog neki, amikor hazajön. Ettől teljesen megjött a kedvem, és még az asztalt is letörölgettem, majd a konyhapultot is. Még boldogabbnak éreztem magam. A fürdőszobába mentem, hogy lezuhanyozzak. Még a hajamat is megmostam, már éppen ideje volt. Sokkal, de sokkal jobban éreztem magam. Mintha tele lennék energiával. Felöltöztem, megszárítottam a hajam, megfésülködtem. A fürdőszobában összeszedtem a szennyes ruhákat, amik a földre, vagy a szennyes kosár tetejére voltak dobálva. Elindítottam egy mosást is. Hasznosnak éreztem magam, és ez megnyugtatott, hogy mégsem vagyok élősködő. Megtaláltam a porszívót, és a felmosót is. Ugrándozva, bukdácsolva ugyan, de kiporszívóztam a nappalit, és feltöröltem a padlót. Majd a konyhát, és a fürdőszobát is rendbetettem. Remekül telt az idő. Elfeledkeztem takarítás közben minden fájdalmamról és bánatomról. Közben végzett a mosogatógép, kipakoltam belőle a tiszta edényeket. Utálok más lakásán leskelődni, de muszáj volt végignéznem a szekrényeket, hogy rájöjjek, minek hol a helye. Elpakoltam szépen mindent, remélem, Andy nem fogja bánni. Végül egy kicsit portalanítottam a nappaliban, és szemügyre vettem az egyik sarokban lévő vasalódeszkát, megpakolva ruhákkal. Gondoltam egyet, és nekiálltam vasalni is. Minden egyes inget, pólót, nadrágot kivasaltam, és büszkén rendeltem magamnak ebédet. Eddig sem volt nagy rendetlenség, de most aztán tényleg csillogott-villogott minden! Kate átjött ebéd után, és meg is jegyezte, hogy milyen szép rendben van minden! Beszélgettünk egy órácskát, kipanaszkodta magát az anyja miatt alaposan. Phil – el sem tud így találkozni, mert az anyja máris megjegyzéseket tett rá, amikor nála volt legutóbb. Kate attól fél, hogy így el fogja veszíteni. De az anyja még mindig nem akar hazamenni. Végül elmeséltem neki, mit álmodtam az éjjel. Muszáj volt végre kiadnom magamból. És Kate meghallgatott, majd azt mondta, ez mind azért van, mert félek szembenézni vele. Igaza lehet. Még erőt kell gyűjtenem. De úgy érzem, menni fog.