Wonderwall

Szeptember 4. Csütörtök

Reggel anya keltett, mivel sikeresen elaludtam. Mivel nagyon kellett sietni, apa vitt el, de előtte azért felöltöztem a szennyesből. Ha a lustaság fájna... :)
Egy fekete farmert vettem fel egy egyszerű, vállnál kivágott felsővel, amin volt egy ,,Milk is my whisky" felirat. Meg persze a szokásos tornacsuka.
Útközben megnéztem, mit csomagolt ma anya. Amióta nyáron a nagyiéktól kapott egy szakácskönyvet, mindenféle nasit készít, bár mikor hogy sikerül. Virslis táskát kaptam, rajta sajttal, ami még érezhetően meleg volt. Illetve még egy szendvicset is.

Amikor apa kirakott, berohantam, és már jó előre éreztem, hogy nem fog nekem örülni a tanár. Próbáltam optimistának tűnni, így mosolyogva nyitottam be. A többiek rajzoltak már, Virágnál láttam is, hogy ő színez.

– Jó reggelt tanár úr! Elnézést, a késésért, tudja...

– Foglalj helyet – biccentett a padom felé köszönés nélkül. Ezt megúsztam.

Kinga felpattant, és a tanári asztalról felvett egy üres lapot, majd elém csúsztatta gúnyos vigyorral.

– A mai témánk az ősz! – Ezzel magamra is hagyott.

Elővettem a tolltartómat, és egy ideig gondolkodtam, mit rajzolhatnék. Mivel még csak szeptember van, biztosan mindenki a sárguló leveleket tartja múzsának, de mi lenne, ha én máshogy közelíteném meg? Így rajzoltam egy faragott tököt, és ki is színeztem. Igaz, néha kimentem a vonalon, de az nem baj. Amikor végeztem, ráírtam a nevem, és kicsit körbenéztem. Páran még dolgoztak, de hozzám hasonlóan Ricsi, Dave és Virág már nem hajoltak a papírjuk fölé.

– Rendben, adjátok be – utasított minket, ám ekkor betoppant Arnold. – Neményi Arnold!

– Elnézést. Ami azt illeti, az ébresztőórám inkurrenciájának áldozatává esvén rezignáltan akceptáltam a gondolatot, hogy ezúttal...

– Menj a helyedre! – csóválta a fejét. – Szólni fogok Kardos tanár úrnak, hogy vezessen rólad szótárat.

Miután mindenki beadta, egyenként szólt néhány szót a rajzokról. Nekem azt mondta, hogy ha gondolom, el tudja magyarázni, hogy a faragott tököknek miért nem lehet kunkori a szára, amin persze csak nevettem. De ötös lett. Díjazta az igyekezetet.

Ezután matek, fizika, dupla francia és dupla irodalom következett.

Órák után Ricsi, Zsolti és Dave elhívott minket Virággal mekizni, amire boldogan igent mondtunk. Vettünk magunknak egy-egy sajtburgert és röhögtünk Zsoltin, aki két szívószálat akart evőpálcikának használni. Nagyon vicces volt! :)

Utána Virág javaslatára az ,,Ez vagy az" nevű játékot játszottuk. A lényeg az, hogy mondunk két opciót, amik közül lehet választani, és egyik sem a legkedvezőbb. De muszáj választani. Most Ricsi volt soron, aki engem kérdezett éppen.

– Az átlagos magasság felett vagy alatt lennél?

– Alatt – Rávágtam rögtön, majd megettem egy sültkrumplit és folytattam. – Az alacsonyak cukik.

– Te nem cuki vagy, hanem zabagép! – háborodott fel Zsolti. – Az oké, hogy megetted a saját krumplid, de az enyémet is!

Mire észbekaptam, tényleg nem volt már nála sem sültkrumpli, és bizonyára vághattam egy érdekes fejet, mert mindannyian felnevettek.

– Finom, na! – kuncogtam bűnbánóan.

– Én jövök! – váltott témát Virág. – Dave!

– He? – nézett fel a telefonjából.

– Egy teljesen rossz IPod, ami több csillióba kerül, vagy egy béna betárcsázós telefon, ami még biztos jó?

– IPod – vágta rá egyszerűen, tovább böngészve a Twittert.

Ő se százas. :)

Mai nap: 5/5 – Nagyon jó volt!
Meki: 5/4 – Zsolti végül lenyúlta az egyik sajtburgerem.
Cortez: 5/5 – Este rám írt msn-en. Kedves.
Vacsi: 5/5* – Pizzát rendeltünk!