12.fejezet: A születés jövő. A halál múlt. De közben? Mi van közben?

135 8 0
                                    

Milyen emberfeletti gyönyör áradhat el szíveken, mikor az ajkak először találják meg egymást, mikor a négy kar ölelkezése egyetlen lénnyé forraszt össze, egyetlen királyian boldog lénnyé két egymásba őrült emberi lényt.

Hol vagyok??? Mi ez a hely??? A világ elpusztult és meghaltam volna??? Minden csupa fehér és nincs itt semmi. He??? Van ott valaki??? Ran??? Majd megfordult felém és a karjaiban megpillantottam Rint is.

-Ran!!! Hol vagyunk??? Mi ez a hely???-kérdezősködtem kíváncsian.

Hirtelen a fehérség feketébe borult és csak a körvonalaink fénye világított.

-Ayumu..... Nekünk mennünk kell!!! Rin nem maradhat tovább!!!-mondta ezeket Ran.

-M-mi??? Hova mentek??? Ne hagyjatok itt!!! Várjatok!!!-kérdeztem majd mondtam.

De hiába, Ran Rinnel a karjában halványodni kezdett és ezt mondta:

-Isten veled!!!

-Neeeeeeee!!!-riadtam fel az álomból.

-Ayumu??? Szerelmem, mi a baj???-ébredt fel Ran is ezeket kérdezve.

A mellkasába borultam és ezt kérdeztem:

-Ran, ugye sosem hagysz el engem???

Ran átölelt és ezt kérdezte:

-Nem, de mi a baj???

-Csak rosszat álmodtam, te és Rin elhagytatok engem, de ez sose történne meg ugye???

-Ayumu..... Rin....Ő...-mondott volna valamit Ran, de én közbeszóltam:

-Jól van. Megyek megnézem Rint!!!

-Ayumu!!! Rin!!! Ő.....

De meg sem hallgatva, mentem a helyiség felé, ami állítólag Rin szobája lenne, de amikor benyitottam a látvány lesokkolt: a babaágy, a játékok, a babahordozó, a pelenkázó asztal és minden babaruha eltűnt!!! De legfőképpen Rin!!! Felkaptam a lábaimat és már rohantam is vissza a szobába, hogy elmondjam Rannak a rossz hírt.

-Rin eltűnt!!!-közöltem a tényt.

-*sóhaj* Tudom.-mondta higgadtan.

-M-mi??? Honnan tudod??? Hova lett???-kérdeztem ezeket sokkos állapotban.

Ran megfogta a kezemet és az ölébe ültetett.

-Szerelmem. Rin megjelent az álmomban és közölte velem hogy most el kell mennie, mert ez az ára annak hogy megmentetted a világot!!! Ezért én a te álmodban segítettem neki távozni, hogy majd visszatérhessen valamikor!!!

-Miiiiiiii??? Hol van most és mikor tér vissza??? Hiszen még olyan kicsi és valahol egyedül van!!!

Ran megsimította az arcomat és ezeket mondta:

-Kicsim!!! Rin csak úgy térhet vissza ha újra legyártjuk, azaz szeretkezzünk, megfogan, kihordód és megszülöd újra!!! Rin csak így lehet velünk megint!!!

-Mi??? De miért???-kérdeztem.

Ran lefeküdt velem az ágyra és magához ölelve engem, ezeket mondta:

-Elment hogy utána újra a világra jöhessen és megadva nekem azt a lehetőséget hogy veled lehessek a terhességed alatt is!!!

-Értem. Hmm-hmm-hmm.-mondtam majd elkezdtem dudorászni és benyúltam Ran nadrágjába:

-mondtam majd elkezdtem dudorászni és benyúltam Ran nadrágjába:

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Let's go love! (Yaoi)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora