Yo te amo a ti ~ Jortini ✓

3. rėsz

-Engedd Őt el!-szólalt meg az ismerős hang. De a fiú nem hagyta abba. Folyni kezdtek a könnyeim.-
- Azt mondtam engedd őt el!-felismertem a hangot. A stressztől mocani sem bírtam.-

- Nem hallod amit mondtam?!-kiáltott rá idegesen Jorge, ės itt vette őt ėsszre Luke. Jorge lehúzta rólam ės a falnak dobta-

-Hė hė..nyugalom.-kezdett röhögni Luke-
-Szerinted ez vicces?-hábarodot fel Jorge-

-Annak is mondhatjuk.-rám kacsintott- Nem tanítottak neked illemet?-közeledet felė-

-Mit akar csinálni? Talán megver? -felnevetet majd folytatta- Csak egy tanár, ha megver lecsukják- mondta magabiztosan Luke-

-Még meglássuk, de amit az előbb csináltál, azt nem toreálom. -ökölbe szorította a kezėt és itt láttam a félelmet Luke arcán-

-Most pedig indíts az osztályodba, vagy elmondom az igazgatónak és ő nem fogja jó szemmel nézni. -Luke engedelmeskedet és szó szerint az osztályába rohant. Jorge felém fordult-

-Jól vagy? -kérdezte aggódoan majd közeledet felém. Éreztem, hogy a szív verésem 1000 körül járhatot-

-Igen, igen. Jól vagyok...Köszönöm. -mélyen a szemébe néztem, nem som hiányzot hogy össze essek-

-Mit csinálsz itt egyedül? -fogta meg a kezemet-

-Hát, mit is csinálhatnék a wc-nél...-húztam az agyát-

-De mi is történt pontossan? Létszíves mondd el. -aggódoan beszėlt. Azta ezt nem hittem volna hogy megélem. "Mr. Blanco" aggódik értem.-

-Épp indultam a mosdóba, mikor ez az idióta megfogta a kezem, magához húzot és csókolgatni kezdet. A hideg is kiráz tőle ha vissza gondolok rá...-behunytam a szemem-

-Figyelj, Tini..a múltkori beszėlgetésünkhez vi..-félbeszakítottam

-Nem szeretnék róla beszélni, remélem megérted. És kérlek, ne beszėljünk erről főleg az iskolában nem. -elindultam volna az osztályom felė ha nem húzz vissza. A melkasának csapódtam, és egymás szemébe néztünk, így áltunk egy ideig, még benem csengetett-

-Kérlek, ne itt, ne most. -felvílantak a közös emlékeink. Eltoltam magamtól és vissza futottam az osztály terembe. Éreztem, hogy elhadj az erőm és a könnyeim csak folytak lefele az arcomról-

-Martina, jól van? -kėrdezte a spanyol tanárom, mikor meglátta hogy a falnak dűlve a fejemet a tenyerembe temetve ülök a hideg padlón, felnéztem rá-

-I...igen jól vagy..-gyorsan feláltam és bementem az osztályba. Leültem Mechihez, rá néztem "majd elmesélem" tekintetel, bólintott.-

×××

-Na mesélj, miért voltál így össze törve? -kérdezte Mechi, de én csak megrántam a fejem-

-Nem tudod, vagy nem akarsz róla beszélni? -megvontam a válam- Gondolom az utóbi. -mondta lehangoltan, bólogattam.-

-Tini, szerintem jobb lenne ha kiöntenéd valakinek a szíved és elmondanál mindent. Jobban éreznéd magad. -javasolta a már említett személy.-

-Jó.. -bólogattam- Tánc órán amikor Jorgeval táncoltam meg nem rég mikor "megmentet" és magához rántott...felvílantak közös emlékeink. -haraptam alsó ajkamra-

-Mikor kéz a kézben sétáltunk a tenger parton, mikor együtt vásároltunk, a különleges vacsorák, különleges helyek ahová elvitt. Minden.. -sóhajtottam -