Verseny a halállal

A felismerés

Bonnie meglepődött. Még soha nem látta Lucast idegesnek. Hazafele nem állt egy kerékre, nem hülyéskedett azzal hogy gyorsítgat. Csak haza mentek szépen, normálisan. Amikor megérkeztek a lakáshoz ő nem szállt le a motorról. Bonnie vissza akarta adni a sisakot de kitartotta a kezét hogy hagyja csak. A lány bólintott. Látta rajta hogy nem érzi jól magát a  történtek miatt. Gondolta, megalázó volt a fiúnak hogy ezt ő is látta.
- Figyelj, bölcs voltál hogy nem ütöttél. Hidd el. Most nem itt lennénk valószínűleg, hanem a sürgősségin.
- Talán. Ki tudja. Na megyek, már későre jár. A gerincvédőre is vigyázz. Érzem hogy még el kell majd jönnöm ide. - mondta félmosolyra húzva a száját, aztán feltette a sisakot és elment. Bonnie csak állt és nézte ahogy egyre távolodik.
Reggel elindult ismét az egyetemre. Valamiért Bridget tegnap se és ma se jött be. Bonnie úgy döntött, hogy este majd felhívja barátnőjét mi is van vele. Beért az előcsarnokba és meghallott egy ismerős hangot.
- Bonbon!!! Hát te is ide jársz? Nem is tudtam!
- Joel?
- Naná!
- Már látom előre hogy ez a nap is egy káosz lesz.
Minden szünetben Joel, Bonnieval beszélgetett. Aztán elváltak útjaik, mivel a lány előbb végzett. Elköszöntek egymástól és elindult haza.
Hazaérve Bonnie felhívta Bridgetet. De nem vette fel még a negyedik csengésre sem. Ezt a lány furcsállta egy kicsit. Péntek volt és Bonnie összepakolt ugyanis hétévégén meglátogatja a szüleit. Egy óra alatt össze is szedett pár holmit, amiket bedobott egy bőröndbe.
Elment a pályaudvarra, vonatra szállt és egy óra alatt meg is érkezett. Édesanyja kiment érte kocsival. Amikor a lány beült, eszébe jutott az amikor gimis korában ugyanígy vette fel őt édesanyja a sulitól. Ezen jót mosolygott aztán haza is értek. Megcsinalta a szobáját, vacsoráztak és elmentek aludni.
Reggel Bonnie apja, felvázolta a mai nap programját. Elmennek egy helyi motor versenyre. Bonnie ezt izgalmasnak találta hisz, még soha nem látott előben ilyet.
A pálya hatalmas, a versenyzők meg sokan voltak. A kommentátor egy 10 perc után bele kezdett a beszédbe:
- Jó napot hölgyeim és uraim ez itt a nyolcadik motor fesztivál! A versenyzők már a start vonalnál. Három kört kell menniük a résztvevőknek. A duda megszólalása után indulhatnak. Felkészülni, vigyázz...
Megszólalt a duda. Elindultak a versenyzők. Őrületes sebességgel száguldoztak a pályán. Félemetes látvány volt ahogy bedőltek a kanyaroknál.
"Sokkal élesebben vették be mint mi amikor az egyetemre mentünk." - gondolta Bonnie.
Ahogy próbálták egymást kielőzni, lehagyni és közben figyelni arra hogy ne menjenek le a pályáról, egyszerűen mintha az életükért küzdenének. Lement az első kör. Három versenyző kiesett mert kisiklottak a pályáról. Ijesztő volt látni ahogy egyre gyorsabbak, és csak előre néznek és nem látnak semmit csak az utat. Le ment a második kör. Belekezdtek a harmadikba. Egyre feszültebb és feszültebb lett a hangulat. Egy fekete és egy piros motor haladt fej-fej mellett. A fekete leszorította a pirosat. Az megpróbált kívülről előzni. És ekkor Bonnie teljesen megfagyott. A piros motoros nem érzékelte, milyen közel van a boltívhez ami alatt át kell menni, és belecsapódott teljes erővel az oszlopba. A nézőtér egy emberként hallgatott el. A mentősök másodpercek alatt rohantak oda. Bonnie teljesen le volt sokkolva. Mindenki némán ült. Majd a biztonsági őrök megkérték a nézőket hogy hagyják el a helyszínt. Másnap az újságok lehozták a hírt. A versenyző azonnal az életét vesztette a pályán.