Verseny a halállal

Az álom

Felmentek Bonniehoz, ahol a lány ellátta Lucas sebeit. Nem akarta haza engedni Joel miatt, így megkérte hogy maradjon nála. Egy pólót tartott a fiú felé, de ő csak legyintett. Neki csak egy mackó nadrág kell. Hosszú keresés után talált egyet. Igaz kicsit rövid volt, de alváshoz tökéletes. Lucas zuhanyzott először, utána ment Bonnie. Bement, magára zárta az ajtót és megengedte a vizet. A forró vízből a gőz kicsapódott a tükörre. Olyan sűrűn állt rajta a pára, hogy csak foltokat lehetett látni benne. Mint mikor be volt fagyva egy kristálytiszta tó. A lány a kezével letörölte a pára egy részét. Felvett egy pólót és egy rövidnadrágot. Felakasztotta a törülközőjét és elindult a szobájába. Nagyon elfáradt és csak egy dologra tudott gondolni. Az alvásra. Befeküdt az ágyába, magára húzta a takarót, lekapcsolta a lámpát és átfordult a másik oldalára. Ekkor, kikerekedett a szeme. Csak ekkor vette észre a holdfényben csillogó hajjal, hasán alvó fiút. Szőke, fényes tincsei belelógtak az arcába, világos bőre, majdnemhogy világított a holdfényben. Halkan vette a levegőt és olyan lassan hogy alig emelkedett a háta. Bonnienak muszáj volt elmosolyodnia. Olyan volt mint egy kisfiú. Egy szöszke, szeplős kisfiú. Bonnie, kisimított egy tincset az arcából, majd lehunyta a szemét és elaludt.
Reggel, félálomban a kezével hadonászva kinyomta valahogy az ébresztőt, amit elfelejtett kikapcsolni. Majd le akarta magáról venni a takarót ami a dereka köré tekeredett. De mikor a keze elért a derekához, egyből kijött az álom a szeméből. Nem egy takaró volt a dereka körül, hanem Lucas kezei. Ekkor valahogy megfordult és szembe találta magát az alvó fiúval. A lány lassan leemelte a fiú kezeit a derekáról és kilopakodott a szobából, úgy hogy ne ébressze fel. Kivett egy joghurtot a hűtőből és mikor visszaindult a szobába, meglátta a könyvét amit úgyis rég olvasott. Felkapta azt is. Visszament, beült az ágyba és elkezdett olvasni, a kedvenc részét a Harry Potter és az Azkabani foglyot. Körülbelül tíz perc múlva, megszólalt mellette Lucas.
- Mindigis olyan elvarázsolt voltál. Most már értem miért.
- Imádom ezt a könyvet.
Lucas felpattant és kisietett, majd visszatért az e-cigijével. Visszafeküdt az ágyba és kérdően nézett a lányra, aki bólintott. Bele szívott aztán kifújta a füstöt. Bonnie mint egy kiskutya, szagolta milyen illatú. Ezt Lucas is észrevette és már mondta is.
- Dinnyés.
- Majdnem eltaláltam.
Délután már a nappaliban ültek a kanapén. Túl voltak egy ebéden és két filmen. Bonnie Lucas felé fordult.
- Tegnap, nagyon furcsa álmom volt. A pályán voltál, és amikor vettél egy kanyart, felrobbant a motor. És meghaltál. Utána pedig összejöttem Joellel. Szörnyű volt.
- Ne félj. Egyik sem fog megtörténni. Nem hagyom hogy az a barom még egyszer hozzád érjen. Esküszöm. - ránézett az órára. - Hát...én azt hiszem megyek. Majd találkozunk. Kössz hogy itt alhattam.
Mondta, majd felvette a cipőjét és a kabátját. Bonnie kinyitotta az ajtót. Lucas pedig kedvesen megölelte, és kilépett a lakásból.
- Várj! Ráérsz 15-én?
- Igen. Miért?
- Az unokatestvéremnek lesz az esküvője és a meghívó nekem és még egy személynek szól.
- Hááát...
- Kérlek. Nem akarok egyedül menni.
A fiú kifújta a levegőt, és elmosolyodott.
- Hánykor vegyelek fel?
- ÚRISTEN!!! Köszönöm! Szerintem 13:00 körül jó lesz. A Hármak palotájában.
- Rendben. Akkor jövök majd. - mosolygott a fiú, és eltünt a lépcső alján.