Kimentünk a teremből és lementünk a lépcsőn. Az automatához érve vettem tíz flakon vizet. Míg ezt elvégeztem a lányok csak megfogták az üdítőket. Majd mielőtt visszamentünk kinyitottunk mind egy-egy vizet, és a falnak dőltünk.
-Vajon ebből mi fog kisülni? - sóhajtott fel Roni.
-Hahh... Nem tudom... - mondta komoran Nusi.
-Én... Öhm... Sajnálom - szólaltam meg és szemeimet lesütöttem.
-Semmi baj Maknae! - nézett rám Nusi.
-Pontosan, te csak kiálltál értünk, nem nézhetnek le minket - ölelt meg Vöröske - És azért az évek alatt hozzá szoktunk, hogy gyorsan felkapod a vizet - nevettük el magunkat.
-Köszönöm - suttogtam nekik.
-Na, menjünk vissza - mondta Kékség.
Visszasétáltunk vagyis engem vonszoltak, mert nagyon nem volt kedvem újra eléjük lépni. Felértünk a lépcsőn és az igazgató jött velünk szembe.
-Lányok, ma egykor vége lesz a próbáknak, mert a fiúknak fotózásuk lesz négyig, ezért szabad programot kapnak - mondta mire felcsillant a szemünk - Viszont nem szeretném, ha sokáig egyedül kószállnátok, ezért örülnék, ha haza érnétek négy órára! Megkértem a fiúkat, hogy írjanak, ha hazaértek, hogy tudjam ti is biztonságban vagytok. Elvégre mégcsak tegnap jöttetek, nem örülnék neki, ha már most elvesztenénk titeket!
-Rendben van! - válaszolt Vöröske.
-Azt szeretnénk kérdezni, hogy bent maradhatunk-e tovább, hogy tudjunk gyakorolni? - kérdezte Nusi boci szemekkel.
-Persze, csak ne vigyétek túlzásba! - egyezett bele.
-Köszönjük!! - hajoltunk meg.
-Jaj, azt majdnem elfelejtettem mondani, hogy az egyik banda át fog jönni olyan fél négy körül, ne lepődjetek meg ha esetleg találkoztok velük! - közölte, majd mindenki ment volna dolgára - És Regina! - szólított fel én pedig visszafordultam felé - Szeretném, ha ma már segítenél Yoongi-nak!
-Rendben - válaszoltam és egy mosolyt küldtem felé, majd elváltak útjaink.
Remek, erről teljesen meg is feletkeztem. Az ajtóhoz lépve nagy levegőt vettünk. Benyitottunk és a fiúk egy sorban állva néztek minket.
-Bocsánatot kérünk! - mondták egyszerre és meghajoltak.
Eléggé meglepődtünk ezen a cselekedetükön.
-Mi is elnézést kérünk! - szólalt meg Hanna és meghajoltak, majd egy kis fázis késéssel követtem őket.
-Akkor mit szólnátok, ha meghallgatnánk az ötleteiket? - kérdezte Namjoon a többieket, ők csak bólintottak válaszul.
-Jaj, mielőtt ezt elfelejtjük! - szólalt meg Roni, majd megindult feléjük az innivalókkal.
-Köszönjük! - mondták, barátnőim csak egy mosolyt küldtek.
Ezután leültünk és Hanna megosztotta velük az ötletét. Mindenki figyelmesen hallgatta én elmerültem gondolataimba, majd mindenki engem figyelt.
-Neked milyen ötleteid vannak? - kérdezte Hobi.
-Ugyan ilyenek - zártam le gyorsan a témát, amin meglepődtek.
Hát ja a veszekedés előtt tele voltam izgalommal, hogy elmondhassam azokat. De most nagyon nem volt kedvem hozzá. Nem is tudom mikor volt utoljára ennyiszer rossz kedvem, most komolyan még csak ez a második napunk itt, de már megint szar kedvem van. Őszintén, ha a lányok nem kértek volna bocsánatot én nem tettem volna meg.
أنت تقرأ
Miért fáj a szerelem? 🇰🇷BTS ff.🇰🇷 [BEFEJEZETT]
عاطفيةEgy nap 3 lánynak adódik egy lehetőség, hogy együtt éljenek a BTS-sel. A lányok nagyon izgatottak, ám amikor megérkeznek nem az fogadja amire számítottak. Vajon mi fog velük történni, a fiúk befogadják őket vagy, teljesen kizárják őket? Ha érdekel...