Boldog voltam, hogy újra itt lehettem. Már alig vártam, hogy találkozzak mindenkivel.
2 órát utaztunk még le a szülővárosomba. Legelőször a szüleimhez mentünk el. Anyám mint mindig tele akart tömni kajával, de mondtam nekik, hogy még máshova is kell még mennünk. Elmeséltem nekik, hogy mi mindent csináltam. Észre vették, hogy mennyit változtam, mint testileg és mint lelkileg. Kb. 1 órát maradtunk, majd mivel jócskán elfáradtunk elbúcsúztunk, és elmentünk a szállodánkba. El sem hittem, hogy már este felé járt. Egész nap csak utaztunk.
Miután lefürödtem, felvettem a pizsamámat és befeküdtem az ágyba. Pár perccel később kopogtattak az ajtómon. Mikor kinyitottam eléggé meglepődtem. Jungkook állt elöttem.- Miujság? - kérdeztem meg mikor behívtam
- Csak jöttem boldogítani téged - mosolygott rám
- Köszi??... Ennyire unatkozol?
- Nélküled mindig unatkozom...- hogy mit tetszett mondani Jungkook uraság?
- Van kedved filmet nézni- váltottam gyorsan témát
- Persze válassz!
Mikor sikerült a megfelelő filmet és leültem Jungkook mellé az ágyra. Amikor a film felénél jártunk, azt éreztem, hogy egy kézfej nehezedik a kezemre. Hagytam, hogy fogja a kezemet. A fejemet a vállára tettem és közelebb ültünk egymáshoz, így néztünk tovább a filmet.
1 óra múlva, a film végén, oda fordultam hozzá és megkérdeztem, hogy szeretne-e még valamit nézni. Jungkook is oda fordult. Olyan közel lettünk egymáshoz, hogy eréztük a levegővételeit a másiknak. Közelebb hajoltunk egymáshoz, majd...kopogtak. Jin volt az. Kinyitottam, Jin közénk ült, majd 3-an kezdtünk el tv-t nézni.
Vége lett filmnek.Elkezdtek leszállni az ágyról és ajtó felé vették az irányt. Jin elmondott egy 'jó éjszakát' majd kiment. Kikísértem az ajtón utolsó vendégemet. Épp csak kilépett az ajtón, de vissza fordult. Egy finom puszit nyomott az arcomra.
- Jó éjt! Álmodj szépeket! - majd elhagyta a szobát. Aznap este nyugodtan aludtam el.Reggel felkeltünk, reggeliztünk, és elindultunk az iskolámba. Mikor oda értünk, felsétáltam a tantermünkhöz. Remegve emeltem fel a kezem és bekopogtam. Lassan kinyílt az ajtó és a osztályfőnököm vidám arcát pilantottam meg.
- Jó napot Tanárnő! - egy hatalmas ölelésre eszméltem fel. Ahogy megláttak a többiek oda rohantak hozzá. Annyira jó volt újra velük lenni. Már-már mindekit a sírás kerülgetett, de gyorsan legyűrtük a könnyeinket. Elkezdtek kérdezgetni, hogy milyen kint, milyenek a srácok, és persze, hogy eszek-e rendesen.
- Eszméletlen jó kint, csak borzasztóan hiányzott az itteni légkör. A srácok meg nagyon rendesek, nagyon sokat segítenek nekem.- válaszoltam nekik
- Azért néha van olyan érzésünk, hogy ő többet gondoskodik rólunk, pedig azért mi vagyunk a felnőttek- nevette el a végén magát Jin - Néha szokott takarítani, vagy éppen nekem szokott segíteni főzni
- Kyra, megkérhetnélek rá, hogy a tanáriból felhoznád nekem a tolltartómat?-kérdezte az osztályfőnököm
-Persze - már el is hagytam a tantermetJin szemszöge:
- Srácok lenne egy kérdésem de őszintén válaszoljatok. Nagyon kimerült de mégis miért?
- Hát... nagyon sokat dolgozott ebben a hónapban. Napi 5-8 órát tölt táncleckékkel, énekleckékkel, segít nekünk azzal hogy ő csinál mindent, áltólag ezzel szeretné meghálálni amit érte tettünk, pedig nem is mi érdekünk hanem az övé - mondtam
- Ezek mellett 2-3 órát alszik, szegényke nagyon izgul a koncert miatt!- folytatta Jungkook
- Húha..- mondta az osztályfőnökKyra szemszöge:
Vissza is értem kezemben a kért tárggyal. Mikor oda adták, egy nagyon kedves tanárommal is találkoztam. Pár percig beszélgettünk is de aztán vissza mentem.
- Itt van Tanárnnő!
-Köszönöm szépen! Beszélhetnénk egy kicsit ?- kérdezte meg a tanárnő
-Hogyne!
- Szóval eléggé kimerültnek tűnsz, és a srácok is mon...
- Mint mondtatok nekik? - szakította félbe az osztályfőnökömet
- Az igazat! Hogy alig alszol, kimerült vagy, agódunk érted- simitotta végig a karomon Jungkook
- Ez csak addig lesz így amíg a "vizsgán" nem leszek túl.
- Milyen "vizsgán"? - kérdezte mindenki szinte egyszerre
- A csapatba csak úgy kerülhetek be ha testileg megváltozok és megtanulom az összes táncot, és ezeket megmutatom a SeJinnek , aki majd értékeli és eldönti, hogy felvesznk-e
- Biztosan felvesznek! - mondta kedvesen Kook, madj valamiért amit én sem értek, de elöntötte az arcomat pír. Lassan végig néztem a tömegen, majd egy ismerős láttam meg a tömegben, akiről azt hittem (vagy legalábbis reméltem), hogy nem lesz itt. Adam volt az. Ahogy ránéztem csillogni kezdett a szeme és egy kicsit elvörösödött. Zavaromban elfordultam, de Jungkook felé. Ő is ugyanúgy nézett mint Adam, de mikor rá pilantottam elfordult. Néhány barátnőm észre is vette a kínos helyzetet így próbáltak témát váltani.
- Na és hogy állsz a táncokal és a zenékkel?
- Elég jól! Hoseok tanítja a táncokat, Kook meg a zenéket. Persze a többiek is segítenek. Jiminnel szoktam például elmenni edzeni.
- Akartuk is mondani, hogy nagyon jól nézel ki!- mondták a barátnőim
Éppen válaszolni akartam volna amikor egy elég ismerős hangot hallottam meg.
- Igen! Csodálatosan nézel ki!- mondta Adam
- Köszi!Jungkook szemszöge:
Nem tudom miért de emiatt az Adam srác miatt teljesen ki vagyok. Látszik mennyire nyomul Kyrára. És ez nagyon zavar. Talán féltékeny lennék? Vagy mi van velem? Ennek muszály a végére járnom.
Kyra szemszöge:
Jó pár órán át beszélgetünk még. Mikor már indulnunk kellett gyorsan elbúcsúztunk mindekitől. Jungkookkal és Jinnel már a bejáratnál jártunk, mikor valaki megfogta a csuklóm és visszarántott.
- Várj beszélnem kell veled! - mondta Adam
- Rendben!
- De mennünk kéne!- szólalt meg Kook
- Csak egy percet kérek!- mondtam neki
- Ugye elolvastad a levelmet? - vágott bele a közepébe
- Igen!
- Közlöm veled, hogy nem tudtam, hogy elutazol, és mikor láttam, hogy aznap nem is jöttél már kezdtem feladni az egészet,aztán jöttél és mondtad hogy elmész és oda adtam a levelet, mert indenképp elkartam ezt neked mondani
Éppen válaszolni akartam, de nem tudtam...
Megcsókolt...Annyeong! ❤️ itt az új rész😄
Bocsi a hibákért😅💚
ESTÁS LEYENDO
THE NEW MEMBER {Jungkook FF.}(BEFEJEZETT)
FanficKyra egy átlagos magyarországi lány volt aki, angyali hanggal volt megáldva. Viszont Ő nem igen hisz senkinek aki ezt modja neki. Egy nap egy hihetetlen ajánlat kínálkozik elé, amit nem igen lehet visszautasítani. Azonban nem csak állás hanem talán...