Elbasztam ✔️

Nem lehet igaz (15)

Ashley

-Tudod elég ismerősnek tűnsz nekem.

Őszintén szólva én is ugyan erre gondoltam de nem. Ezek után tudjátok ki lesz kedves.
-Most nézd meg mit csináltál!
-Jajj istenem!
-Szólítottál?
-Fhuu, tudod mit tényleg veszek neked akkor egy másikat. Megfelel?
-Rendben.
-Amúgy szép melltartó.
-Hogy mi?!

Hirtelen lenéztem fehér pólómra ami csurom kávé volt és igy hozzá tapadt a bőrömhöz. Istenem! Egyből magam elé raktam mind a két kezem. Ő meg csak nevetett.
-Hagyd már abba!
- Jó na bocsi. Tessék!
Levette a pulcsiját majd nekem adta.
Most játszanám a kemény csajt , hogy tudod mikor veszem fel meg minden de nem köszönöm.
-Jól áll.
-Köszi.

Okeey isten öljön meg most vagy hallgasson mind örökké de ahogy ott álltunk és néztük egymást. Nem is tudom olyan szimpatikusnak tűnt.

-Najooo uhmm van kedved meginni egy kávét ? Ha már nekem nem sikerült. Ugyis itt lakok egy pár utcányira.
-Persze, miért is ne.

Így hát elindultunk. Nem beszéltünk sokat inkább csak azok a tipikus gyerekes kérdések merültek fel , hogy mi a kedvenc színed, állatod stb.

Mikor oda értünk, nem várt meglepetésben részesültem mivel drága barátnőm és a vőlegénye, konkrétan bent voltak az én házamban.

-Ti meg hogy...?-kezdtem volna bele mondandómba ahogy előre mentem.
-Van egy pót kulcsom biztonság kedvéért.

Harry oda jött Lizhez és megpuszilta.
-Ohh szia Lea. Nem hittem , hogy ilyen korán jösz még épp főzöm a kaját.
És aztán nagy csend. Ahogy hallottuk a cipő koppanását és besétált Tian hirtelen elkapott egy rossz érzés.

Csak azt vettem észre, hogy Harry lepacsizik Tiannal és aztán felém fordul.

-Nem is tudtam, hogy magaddal hozod az új lakótársad.
-A mimet?
-Hát először nem állt szándékában. De ha te vagy az akival majd lakok akkor itt az ideje, hogy megismerjük egymást.
-Várj te még nem ismered Leát?
-Nem nagyon.

-Akkor hát Tian bemutatom Ashley Mongomeryt , Lea ő itt Sebastian Black.

Lefagytam. Csak néztük egymást. Rám tört az a sok emlék. Hirtelen minden elkezdett homályosodni körülöttem. Az utolsó amit hallottam az az volt, ahogy valaki a nevem ordítsa.

Minden elsötétült.