Örökké

2 - Jegyben

Egy hét múlva Nero elhívta kávézni V-t. Már másik városban voltak, gondolta, kóstolják meg a helyi kínálatot, drága se, a hotel tulaj ajánlotta is, szóval nem lehet rossz.
Ha már ott voltak, édességet is rendeltek, mert miért ne. Epres habos fagylaltot nagy kehelyben, és egy zöldteás habkönnyű torta szeletet.
Nero kezdett furcsán viselkedni. Hol ide nézett, hol oda, de kerülte V tekintetét. Ő pedig nem tudta elképzelni, hogy mi lehet vele.
- Látsz valamit? - törte meg a csendet.
- Nem, csak nézelődök - törte a fejét, mi legyen.
Megfontolta a dolgot, és végül győzött Lady. Vett egy fekete gyűrűt valamelyik nap, zöld hullámok tarkították a középét. Sokba fájt neki, de nem baj, bőgne maradt így is megtakarítása.
- Valami gond van? - kezdte meg a süteményt V, különösen ízlett neki, a zöldtea a kedvence.
- Semmi gond, V, tényleg - ránézett s elmosolyodott.
- Nem vagyok vak - sóhajtotta - Ki vele, mi a gond? Ha tudok, segítek, tudod jól - szájába tette a következő falatot - Nincs okod titkolózni előttem.
- Igazad van, nincs is. Csak agyalok valamin. De amint rájövök, hogy hogy mondjam el neked, te leszel az első, aki tudni fog róla - felszúrta az egyik epret a villájára és V szája elé nyújtotta - A tiéd.
Megnézte, majd egyből be is kapta, lecuppantjára az epret s elnyammogott rajta. Édes mosollyal köszönte meg neki.
- Szólj ha kérsz még - volt pár hölgy, akik őket nézték, hallotta, hogy miket beszélnek, de próbált nem rájuk figyelni.
Egyszer bizonytalan volt, aztán határozott, de amikor meghallotta, az egyik ámuldozott V-től, elöntötte a merő bátorság. Senki ne merjen az ő párján olvadozni.
- V, azt hiszem... Ki tudom bökni - enyhén elpirult.
- Hallgatlak - bekapott egy újabb falatot s érdeklődve figyelte az eseményeket.
Nero felállt, elé állt, amennyire csak lehetett, hivatalosan akarta csinálni. V csak figyelte, felé fordult, éppen kérdezni akart tőle valamit, de az ezüst hajú hamarabb kezdte.
- Fura lesz ez egy kicsit, és mindneki látni fogja - motyogta.
- Mit? - fel akart állni, de erre Nero elé guggolt, elővett egy dobozt s kinyitotta, a gyűrűt mutatta neki.
- Hozzám jössz? - teljesen zavarban volt, pipacs vörös arccal, enyhén remegő karokkal kérdezte jó hangosan, mindenki odafordult, bár meglepetésére inkább szurkoltak nekik.
V megszólalni sem tudott, eltátotta a száját, majd párja ölébe borult, ezzel a földre kerültek.
- Igen - szorosan ölelte, a könnyeivel küszködött - Ezen agyaltál ennyit? - felült és felhúzta a másokat is.
- Igen - húzta a gyűrűt az ujjára.
V felemelte a kezét s alaposan megnézte az ékszert.
- Gyönyörű - tenyereibe fogta párja arcát s odahúzta egy csókra.