S mikor a szitakötő szárnya megpihen a tavon,
Zizegő méhek sereglenek át a tüzes napon.
Este tájékán a szentjánosbogár fénye
Ragyog, akár az emberek titkos reménye.
Erdei lámpásként csillog az égbolt,
Téli éjszakában ilyen ugyan rég volt.
Lenlepellel takaróznak a reszkető sünök,
Elrejtőzik mellettük az álmos kis tücsök.
Kellemes éjszakában mosolyog a hajnal,
Szeretlek! - búgja a galamb halkan.
