A Hetedik Bosszúálló-Avengers ff.

25-Steve Sousa

Steve szemszöge

-Elmentünk!-kiabáltam oda a csapatnak a szoba másik feléből, akik épp reggelizni készültek.Liz már épp állt volna fel, azt hitte, őt viszem-Ülj vissza,Lizzie.Natashának és nekem van egy kis dolgunk.

-Ketten?Nem, nem bízom bennetek.-Tony ellenkezni próbált, csakúgy mint Bruce, aki mintha zöldülni kezdett volna.

-De, megyünk.Majd ha hazaértünk, megtudjátok.-mondta Nat, majd felkapott egy fekete pulcsit.

-Miért nem most?-kérdezte Lizzie.

-Mert most még nem sír, ha visszaérünk pedig biztos fog.-válaszolt a nő unottan.

-Hé!-meglöktem vállát.

-Legalább segítséget adjatok-kérlelt minket barátnőm.

-Liz, én és Steve ketten megyünk el valahova, úgy hogy nem akarjuk elmondani, kihez.Steve valószínűleg sírva tér haza, majd megint idegösszeomlásai lesznek egy hétig, de muszáj megtennie.Nem jöhetsz velünk, mert összevesznétek.Vajon hova mehetünk?

-Nem értelek-biztos vagyok benne, hogy sejti.Hogy valahol legbelül tudja mire készülünk, de nem akarja hogy igaz legyen.

-Keress rá Daniel Sousára az akták vagy Tony nyilvántartása közt.Ha jól tudom, nagy haverok voltak apáddal.

Már kifelé siettem Nattal, nem bírtam tovább.Utolsó két mondat, amit hallottam, Tony-tól hangzott el:

-Peggy Carter.Basszameg!

● ● ● ●

Steve meglepődött, mikor felhívtam, hogy meglátogatnám.Azt hitte, csak egy prank az egész.Pedig mennyire valódi!

10 percre lehetünk a célponttól, a New York-ban elhelyezkedő Fieldstone-tól.Nat vezet, még én a kezemet tördelem.

Sosem felejtett el, ha az egyik gyereke az én nevem viseli.Lehet, még érzett irántam valamit.Még mindig vágyott arra, hogy hirtelen megjelenjek.

-Remegsz mint egy csivava,mi a gond?-kérdezte Nat-Jó, ez ritka rossz hasonlat, de érted.Meg nyilvánvaló mi a gond, csak na.Úgy nézel ki mint aki mindjárt szétrobban az izgatottságtól, Rogers.

-Mert tényleg mindjárt szétrobbanok-halkan elnevettem magam-Szerinted szeretett, ha az egyik gyereke...

-A te neved viseli?Igen, abszolút biztos.De Rogers, ide nézz-egyik kezével a kormányt fogta, még a másikkal fejemet az övé felé irányította-Ez nem egy Disney mese, vagy egy romantikus film.Steve az apját fogja védeni, és Peggy-ről mesélni.Ne gondolkodj azon, hogy majd úgy fogad mintha az apja lennél, vagy a szeretett nagybácsi akiről elnevezték.Mert Steve, nem vagy az.Számukra egy halott katona vagy különleges erőkkel és titkokkal amiket az anyjuk sosem mondott el nekik.Szóval kérlek, de nagyon kérlek-engedett az arcom szorításán, enyhén elérzékenyült.Éreztem, hogy törődik velem-Ne bízz hiú reményekben.A remény halott.Ráesett egy égő autó, amire egy zongorákat szállító kocsi.Felgyújtották, majd eltiporták.A porból festéket gyártottak és atombombákat festettek vele.Kérlek Rogers, ne.Ígérd meg nekem.

Mikor elengedte arcom, megállt.Tudtam hogy megérkeztünk, mégsem mertem megmozdulni.Peggy Carter fiához megyek, Steve Sousához.Sousa ügynök fiához, nem Rogers kapitány hőn áhított, tökéletes, macsó gyermekéhez.Mit is képzelek?

-Rogers!-Natasha kizökkentett a gondolkodásból-Megígéred?

-Megígérem-bólintottam, majd kiszálltam az autóból-Nem hiszem el, mit csinálok.