A Hetedik Bosszúálló-Avengers ff.

27-Dobozka

Nem tudom, mit tehetnék érte.

Itt van a pillanat, amire vártam.Hogy végre én segíthessek rajta, ne ő rajtam.És teljes mértékben elfogott a félelem.

Ugyanazt érzem, mint mikor az a kő volt a kezemben.Mintha nem én iranyítanám a saját testem.Tenni akarok, hogy jobb legyen neki, mégsem tudok felállni.

Csak ülök a nappali egyik kanapéján, és a padlót nézem.Fehér, mint a legtöbb bútor és fal a főhadiszálláson.

Gondolataim kezdtek elnyelni, megemészteni, amég valaki le nem lökött a kanapéról.Ijedten néztem rá, ő viszont még rémültebben pillantott vissza.

-Bruce, mi a...-körülnéztem magamon.Ruhám  gyűrött, hajam gubancokban állt.Kezemben a valóság köve virított gyönyörű rubin színével.-Mi az isten történt velem?

-Te...csak ültél ott, aztán hirtelen felnéztél rubinvörös szemekkel, a kezedben meg az a kő virított.Rá akartál támadni Pókira, én meg ellöktelek.Nem emlékszel?

-Tipikus kötődés a kőhöz.Rátaláltatok egymásra, ragaszkodik hozzád.Mint hozzám az idő köve.Liz, meg kell tanulnod irányítani, ahogy mondtam.Bármikor itt lehetnek, mi meg csak annyit tudunk hogy ha szomorú vagy rátámadsz valakire.

-Mint kiderült, akkor egy Stark sem képes irányítani magát-mérgesen néztem Scottra.

-Neked mégis mi a bajod?-kérdeztem undorodva.Próbáltam tűrtőztetni magam, de az érzés megint erősödni kezdett.

-Gyere mielőtt megölsz valakit, hugi-Tony megfogta vállam, majd Pepper társaságában kivezetett-El kéne mennünk az irodámba.

● ● ● ●

Bruce szemszöge

-Scott, neked mégis mi a bajod?-kérdeztem a férfitól ingerülten-Liz nem tudja mit csinál, nem kéne mégjobban az agyára menned!

-Lisbeth viselkedhetne normálisan, de ehelyett egyik nap engem szeret, másik nap meg a Kapitánnyal jár.Bruce, ez egyértelmű lenézés!Ki választaná a gyerekes, aranyos apukát, ha itt van egy isten a múltból!

-Vegyétek már észre magatokat!-Wanda közénk állt, majd a férfit kezdte szidni-Scott, igazad van.Úgy viselkedsz mint egy gyerek, folyton vigyázni kell rád,és basszus Scott!Persze hogy az emberek egy szőke izmos tökéletességet választanak, ébredj fel!De hidd el, van olyan lány akit ezzel a tündéri gyerekességgel és a lányod aranyosságával simán meg tudsz szerezni.És szeretni fogod őt, megkérni a kezét, házat venni, boldog életet élni.De ez az ember nem Elizabeth Serenity Stark.Fogd és dolgozd fel,neki csak egy nagyon jó barát vagy.

-Igen, Scott.Nem kéne...-már elkezdtem volna szónoklatom, mikor Wanda  mutatóujját belevésve testembe ,engem is kiosztott.

-Te sem maradsz ki, nagyfiú-minden mondata után újabbat bökött testembe-Évek óta együtt vagy egy vörös istennővel, aki a szőke istennel hazafelé tart,hogy újra láthasson.És meddig jutottatok?Kézfogásig a sötétben, mindenki tudta nélkül!Ez-fentebb tette ujját, majdnem a nyakamat találta el-Nem-most a nyakamat célozta, sikeresen el is találta.Köhögésben törtem ki, de ő még mindig mérgesen beszélt hozzám-Normális!Csókold már meg,valljátok már be!Itt dumálsz a kapcsolatokról, miközben a sajátod összeomlónak látszik!Csak maradj csöndben kérlek, és hagyd Scott-ot.Te is egy nagy gyerek vagy, Bruce.Csak meg kéne ismerned magad.

● ● ● ●

Ritkán voltam Tony irodájában, így ez az alkalom is meglepően fura volt számomra.Leültem egy fotelra, azt gondolva biztos csak csevegni fogunk.