/Kume/
- Kume, hagyjál már békén! - szólt rám dühösen Mishana. - De miért? - vigyorogtam rá és megharaptam a fülét. - Auu! - üvöltött fel a húgom.
- Elegem van belőled! Hagyj békén! - futott el. Gondoltam utána megyek, de aztán inkább hagytam. Hadd hisztizze ki magát. - Hé, Kume! Nem jössz vadászni? - kérdezte Tanabi.
- De, menjünk! - néztem rá és elmentünk a mezőre.
...
- Kume, nem láttad Mishanát? - kérdezte anya. - Délelőtt mondta, hogy hagyjam békén és elment valahova. Azóta nem láttam.
- Biztos az egyik barátnőjével van - nyugtatta anyát apa. - Lehet.
- Kume nem játszol velem? - jött hozzám Aisha. - Most nem tudok, ne haragudj - néztem rá, majd Tanabihoz mentem. - Miért nem játszik velem Kume? - hallottam Aisha hangját.
- Nem tudom, de én játszok veled - mondta neki apa. Többet már nem hallottam, mert túl messze voltam tőlük. - Na mit csinálunk, haver?
- Megkeressük Mishanát - indultam el előre. Tanabi nem mondott semmit, csak jött utánam.
...
- Megtaláltad? - kérdezte Tanabi.
- Nem, te?
- Sehol sem találtam. Lehet, hogy megszökött.
- Az én hibámból. Ha nem piszkáltam volna állandóan, akkor most nem keresnénk mindenhol - hajtottam le a fejem és elindultam a szurdok felé.
- Kume, hová mész?! - szólt utánam Tanabi. - Nem bírnék a szüleim szeme elé kerülni. Ha Mishana miattam ment el, akkor Aishanak otthon kell maradnia velük - néztem rá, majd tovább mentem.
YOU ARE READING
The Lion King ✔
FanfictionEddig még nem láttam ilyen folytatásos könyvet, de gondoltam, hogy megpróbálkozok egy ilyennel is. Remélem tetszeni fog :) Mióta a két oroszlán falka egyesült, eltelt egy kis idő és a fiatal párnak (Kiarának és Kovunak) született két kölyke, Kume és...
