Vissza hozzád-BTS ff.-BEFEJEZETT

14.rész-Gyerek

Hoseok pov:.

Gyerek koromban azt hittem hogy amit látok az csak úgy van. A tűzoltó... csak tűzoltó.  A rendőr... csak rendőr.  A hírességek csak... hírességek.  De hamar rájöttem hogy a dolgok nem olyan egyszerűek ahogy azt elképzeljük.

Mikor megismertem Choo-t akkor is azt hittem hogy csak egy a sok iskolatárs közül. Pedig még csak nem is ismertem...

"Vissza emlékezés":

-Hoseokie!-kiáltott utánnam Namjoon miközben szaladt.  Akkorát esett hogy teljesen kiszakadt a nadrágja a térdénél.
Már akkor is... Képes volt mindent tönkre tenni.
-Hyung?! A térded! -guggoltam le mellé.
-Új... Új gyerek jön az osztályba! '-közölte könnyes szemekkel mert hát hiába tagadta fájt a térde.

4.osztályosok voltunk. Hyung mesélte hogy a melletük lévő házba költöznek. A szülei beszéltek az új szomszédokkal.
Nagyon izgatottak lettünk és szaladtunk egészen a teremig. Elfoglaltuk a helyünket és alig vártuk hogy jöjjön a tanár az új gyerekkel. Mind a helyünkön ültünk amikor bejött a tanárnő s mellete az új osztálytársunkkal.
-Jó reggelt. Bemutatom az új osztálytársatokat. Kérlek benneteket legyetek vele kedvesek.-mosolygott körbe.
-Sziasztok..ChooHee vagyok.Most költöztünk ide. Örülök hogy itt lehetek.-mutatkozott be és zavarában a szoknyája szegélyét piszkálta. Aranyos volt.

Onnantól kezdve mindenki jóba lett vele. Namjoon mellé ült az előttem lévő padba. A szünetben a többieknek is bemutatkozott személyesen. Majd végül rám került a sor.
-Szia!-mosolygott rám.
-Szia...-köszöntem.
-Choo vagyok. Nagyon tetszik a tatyid!-ült le mellém.

Általános iskolás korunkig egy iskolába jártunk mind a 8-an. Aztán hamar bekellett valjam hogy lassan de biztosan nem barátság volt ez a részemről...

****************************

Choo pov:.

Miután Hoseok elment én is így tettem. Most Mikánál vagyok akinek mindent elmeséltem.

-Szóval Tae elmondta Hobinak.-öntött egy pohár teát.
-Nem értem.Ezelőtt te voltál a mindene. De ezek szerint mégsem...-sóhajtott.
-Az utóbbi időkben alig voltunk eggyütt. Ha fel is jött akkor is csak szexeltünk és le is lépett mire felkeltem. De Hobi más..Ő...ő vigyázott rám...-törtem ki újra zokogásba.
-Nyugi..ne legyél feszült.. nem tesz jót...-simogatta hátam nyugtatásképpen.
-És hogy döntöttél?-kérdezte.
-Mikor megtudtam hogy terhes vagyok akkor megfordult a fejemben hogy elvetetem és akkor senki sem tudja meg és mehet minden tovább úgy ahogy eddig...De felkellett fogjam hogy a gyerekem a saját gyermekem növekszik bennem...Szeretném tisztességesen felnevelni.-töröltem meg szemeimet.
-Érthető...-erőltetett mosolyt.

Miután megbeszéltünk mindent Mika haza kísért.
-Köszönöm hogy hazakísértél.-mosolyogtam.
-Természetes.De nagyon vigyázz az egészségedre. Figyelj oda.-ölelt meg és azzal elindult ahogy én is.
A lakásba érve láttam hogy bizony egyedül vagyok. Lefürödtem és aludni indultam. Holnap bemegyek a munkahelyemre és közlöm a főnökömmel. Ameddig tudok dolgozni akarok. A többiek pedig...már egész biztos tudják...

Hoseok pov:.

Szaladtam ahogy a lábaim bírták míg végül HaNe táncterméhez nem értem. Az ott benne lévő pihenőszobában ledobtam magam a kanapéra és amilyen gyorsan csak tudtam elaludtam.

Namjoon pov:.

A tegnapi nap sok volt úgy gondoltam felmegyek Choo-hoz és megnézem hogy van.
A lakás elé érve csengettem és hamar ajtót is nyitottak.
-Jó reggelt.-köszöntöttem barátomat.
-Jó reggelt Moonie.-mosolygott bájosan.
-Gyere be!Éppen reggelizek.-ültetett le az asztalhoz.
-Nem vagyok éhes de köszönöm.-reméltem nem veszi rossznéven.
-Értem..-hajtotta le fejét.
-Jobban vagy...?-kérdeztem kissebb csend után.
-Igen.-
-Hogy döntöttél?-kérdeztem s szívem a torkomban dobogott.
-Megtartom.-mondta teljesen határozottan.
-Értem.Nos...a jövőhéten lessz egy pár fotózásunk és 2 koncertünk. Ha időm engedi feljövök hozzád.Rendben?-próbáltam szemeibe nézni de ugyan úgy lehajtott fejjel ült.
-Köszönöm Moonie...-pillantott fel rám kedvesen.