Vissza hozzád-BTS ff.-BEFEJEZETT

3.rész-Emlékek #2

Tae pov:.

Szinte minden napunk ugyan arról szól. Interjúk,Talk-show-k, fotózás és temérdek koncert. Alig van időnk pihenni. Amit pihenünk az is utazásközben tesszük és ha lefekvésre kerül a sor nem kell 1 perc sem és mindenki kidől.

November van. Körübelül e tájt jöttünk el otthonról. Ha szabadidőm engedi haza megyek anyuékhoz. Olyankor benézek a szemközti takaros kis házba is Choo anyukájához. Abban a házban megállt az idő. És Choo szobája is úgy volt ott ahogy hagyta. Tudtam mivel az emeleten volt a mosdó és mindig mikor át mentem az anyukájához "használtam a mosdót".
Az ágy és egy szekrény van bennt. Minden mást vagy eladtak vagy pedig vitte magával.
A kertük végében lévő borostyán bokor mára hatalmasra burjánzott. Pedig hallottam a történetet miszerint szét égett.

Mostanáig sokszor előtörnek az emlékek.

Épp egy reggeli Talk-show-ba megyünk. A többiek vagy alszanak vagy a telefonjukkal szórakoznak.

-Min gondolkozol?-zökkentett ki Jin.
-Mm..nem lényeges.Aludni akarok.-fejeztem be ennyivel.
-Havazik!-tapadt Jungkook a kocsi ablakára.
-Olyan kis édes a mi Kook-unk! Igaz?-vigyorgott Namjoon.
-Hógolyózni akarok!- lelkesedtem be én is.
-Már ezeréve nem hógolyóztam.-sütötte le szemét Jungkook.
-Ne aggódj. Ígérem hógolyózunk.-mosolyogtam rá.
-Szuper vagy Hyung!-viszonozta Ő is egy mosollyal.

Az örömködést a Menedzser-Hyung szakította meg mondván hogy igyekezzünk nemsokára adás. Gyors smink és megbeszélés. Ilyenkor kissé feszült voltam nem tudhatam hogy milyen kérdéseket tesznek fel.

Choo pov:.

Az utolsó szabadnapom. Yaay...
Miután tudatosult bennem kiszambáztam a konyhába valami harapvalóért és hallottam hogy a nappaliban megy a TV- amit HaNe nagy érdeklődéssel nézett.

-Mi olyan érd...-
-Csssss! Ezt nézd!-mutatott a képernyőre. A srácok voltak azok és épp az új albumukról beszéltek. Feltettek egy pár kérdést a srácoknak de Tae-tól nem kérdeztek semmit. Miután a többiek válaszoltak a műsorvezető hölgy Taehyung-hoz fordult.

-Taehyung pár nappal ezelőtt jelent meg a Singularity c. dalod. Ami a magányosságról szól. Mondd csak ezek a valódi érzelmeid vagy csak egy ihlet alapján született a dal?

Megköszörülte a torkát és elmosolyodott a kamera felé vetette tekintetét és bele kezdett.

-Nos ezek a valódi érzelmeim. Hiába vagyok népszerű és vehetek meg akármit. Nem elég.Bizonyos dolgokat nem tudunk megvenni.

-Miért érzed magad magányosnak? Valamint a nyakadban mindíg látni azt a kis lakatszerű medált. Egy kedves emlék fűz hozzá?

-Néha vissza akarok menni a múltba de ez a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehetséges. *elmosolyodik* . Igen egy nagyon kedves emlék.

-Milyen emlék?

-Fogjuk rövidre. Isten az eggyik kezével ad és a másikkal elvesz.

-Értem. Nos köszönöm a BTS-nek hogy ma reggel velem voltak. Holnap ilyenkor a szokásos időben újra találkozunk.

Choo pov:.

Álltam a képernyő elött és teljesen elfeledkezzem magamról. Annyira hogy nem is vettem észre hogy néhány kósza könnycsepp folyik végig az arcomon.

-Jól vagy?-simított végig kezemen HaNe.
-Igen.-Töröltem meg szemeimet. -Együnk valamit.-javaltam.

Szóval Tae magányos. Ha magányos akkor miért nem találja fel magát. Annyi nő mászkál Szöülban. Vagy hivjon egy Escort-ot.

Hülyeség.

Sosem tenne ilyesmit. Neki nem kell Escort sem semmilyen könnyűvérű nőcske. Tudtam mit akart de tulságosan is makacs voltam hogy be ismerjem.

-Elmentem!- kapta fel táskáját HaNe.
-Az óráidra mész?-kérdeztem.
-Igen. Egy új csoport jön ma hozzám. Na pusza ~-küldött felém egy puszit kacsintva.

-Anyám..-sóhajtottam.

Nem telt haszontalanul a mai nap főztem,mostam és takarítottam is. Most épp a számlákat megyek befizetni.
-Megihatnék egy kávét..-ásítottam egy hatalmasat az utca közepén.
Miután végeztem a számlák befizetésével egy közeli kávézóba indultam.Útközben láttam.ahogy egy új plakáton dolgoznak a lakóházunk tetején.

-Ez igen...-húztam fel szemöldökömet a plakát láttán.

-Ahh Suga!Milyen cuki!- kaptam.el egy beszélgetést két kb velem egykorú lányközött.
-Uhum. Na de Jungkook sem rossz.-mutat az illetőre.
Én is oda szegeztem tekintetem. Baromi jólnéznek ki az tény.

A kávézóba érve kikértem a latte-machiato-m és az ablak mellett foglaltam el helyemet.
-Végre...-kortyoltam bele jól esően.
Élvezettel kortyolgattam és olvasgattam amikor egy ismerős hangra lettem figyelmes.

"A szerelem útvesztőjében leszek."

(LoveMaze)

Azonnal felismertem a hangot. Jungkook volt az kétség sem fér hozzá. Szerettem mikor énekelt,mindíg dúdolászott valamit amit én imádtam.

*Visszaemlékezés*

-Hogy tetszett noona?-vetette rám hófehér mosolyát.

Miután elfogyasztottam az italom hazafelé battyogtam. A villanyok égtek szóval HaNe itthon van.

-Megjöttem.-kiáltottam el magam és megéreztem valami isteni illatot. A konyhába mentem ahhol a sürgő-forgó lányt találtam.
-Pusza ~ - köszöntött.
-Milyen napod volt?-kérdezte miközben a serpenyővel dobálta a bennelévő zöldségeket.
-Képzeld meghallgattam a fiúk eggyik számát. Bár muszálj volt.-sóhajtottam.
-Nocsak-nocsak.-húztafel szemöldökét.
-Melyiket.-kavargatta a serpenyő tartalmát.
-Jungkook kezdte...azthiszem Love Maze.-öntöttem egy pohár narancslevet.
-Hogy tetszett?-kérdezte mostmár teljesen felém fordulva.
-Nem rossz.-emeltem számhoz poharamat.
-Mondjuk Jungkook tenyleg jól nyomta.- kezdtem el teríteni HaNe kérésére.

Miután megvacsoráztunk lefürödtem.és az ágyba zuhantam.hiszen holnap meló. Reggel hat-tól este hatig ülheteknegésznap a recepción hallgatni a sok értetlen turistát. Egek... Sokat nem agyaltam ezen hisz hamar elaludtam.

*visszaemlékezés #2 *

-Noona... Nem haragszol ami miatt itt kell hadjunk?-törölgette szemét Kook.
-Drukkolok nektek!-fogtam meg kezeit.
-Minden nap mesélni fogok neked..-zokogta.

Tudtam hogy nem tartja be az igéretét de minden nap vártam Jungkook beszámolóját amit az első hónapban minden nap megtett. Bármennyire is fáradt voltam a meló után mindig meghallgattam. De aztán...

Egy nap már nem hívott többé...

Köszönöm hogy elolvastad. Igyekszem a részekt hamarabb megisztani! Köszönöm a türelmeteket.!
💕😍