11. rész

324 33 3
                                    

Minden visszaállt a régi kerékvágásba, Hoseok újra izgalmasabbá tehette napjaimat, Jungkook ismét hódításba vehette Jimint én pedig végre kaphattam az itteni kajából.
Éppen az étkezőben ültünk. Hoseok úgy falta azt nyúlós főzeléket, hogy majdnem belefulladt. Régen ez nagyon zavart, de most teljesen mással voltam elfoglalva. Jiminen akadt meg a szemem, aki magányosan áldogált sorba az ebédért. Csak maga elé nézett, olyan volt mintha el lett volna veszve. Próbáltam nem foglalkozni vele, de ahogy a beszűrődő kis napfény megvillágította arcát az egyszerűen gyönyörű volt. Szemei csillogtak, barna haja fényesebb lett, dús ajkait is jobban lehetett látni.
-Miért nem eszel?-Zökkentett ki Hoseok, s akkor tűnt fel, hogy csak kapargatom kanalammal az ételt. Majd a fekete hajú fiú hátra nézett.-Csak nem Eperkét strílölöd? Azt mondtad nem bánthatjuk.
-Mi?? Nem! Én..Csak azt néztem marad e még kaja.
-Még ezt sem etted meg.-Mutatott a tálcámban lévő ocsmányságra, amit ezután elkezdtem lapátolni. Mikor visszanéztem Jiminre, Jungkook osont a háta mögé. Rácsapott fenekére, ami engem rendesen felbosszantott, majd közelebb hajolt hozzá, hogy fülébe sughasson valamit, mire Pinky elég rendesen lefagyott. Még innen is lehetett hallani hangos nyelését.
-Én ezt nem bírom!-Mondtam ki hangosan.
-Nekem adhatod.
-Mi?-Néztem értetlenül Hoseokra.
-Ha nem bírod megenni nekem adhatod.-Mondta. Teljesen elment az étvágyam a JiKook páros látványától, így áttoltam az előttem ülő izgatott fiúnak tálcámat. Bosszantott Jungkook jelenléte, valamit ki kellett találnom, hogy ne zaklathassa Jimint. S akkor bevillant valami.
Az ebéd után Hoseokot kirángattam az udvarra, majd kerestünk egy olyan helyet ahol senki nem hallhat minket.
-Mit akarsz Yoongi? Csak nem szükségleteid támadtak?-Vágott perverz arcot ez az idióta, mire én mellkasára csaptam.
-Hülye.-Mondtam, majd rátértem a lényegre.-Elakarsz még intézni valakit?
-Kiről lenne szó? Jiminről?
-Jobbat mondok. Jungkook.-Ettől a névtől még mindig kirázott a hideg.
-Jungkook?-Nézett rám értetlenül.-Mi bajod van vele? Jó igaz egy kicsit bunkó, de ettől nem kéne kinyírnunk.
-Sshh!!! Csendesebben!-Szóltam rá aggódóan, mikor megláttam felénk közeledni Jungkookot.
-Miről beszélgettek lúzerek?-Ordított ránk messziről. Klasz, már csak ez hiányzott.
-Hogy hogyan nyírjunk ki.-Szólalt meg Hoseok, mire a fejemre csaptam.
-Ez édes.-Állt meg előttünk nagy vigyorral az arcán.-Ugyan miért tennétek ilyet?
-Mert piszkálod a barátomat!-Folytatta ökölbe szorított kézzel ez a húgyagyú.
-Ő kezdte a piszkálódást. Nem igaz vanília?-Hajolt közelebb, mire Hoseok behúzott neki egyet. Megszeppenve álltam ott. Jungkook vérző ajkaihoz kapott, majd nevetni kezdett.
-Ezt nem kellett volna.
-Húzz innen!-Ordított rá Hoseok, de ehelyett Jungkook még közelebb lépett, méghozzá felém.
-Ha mégegyszer ránézel Jiminre vagy csak rágondolsz én tudni fogom. És te nem akarod, hogy én ezt tudjam igaz?
-Mi köze van ehhez Jiminnek??-Szólt közbe a barátom.
-Hát nem mesélted el neki?-Nézett szemeimbe ez a pszichopata.-A barátod dugta az enyémet.-Hagyott egy kis hatásszünetet. Nem is akartam Hoseok arcára nézni, biztosan csalódott volt.-Maradj távol tőle.-Mondta Jungkook majd elment.
-Hülye szarkavaró.-Szólaltam meg.
-Te meleg vagy? Ráadásul Jimin? Ezért emeltem kezet a bengáli tigrisre??-Tette fel egymás után kérdéseit.-Szólalj már meg te fasz!-Lökött neki a kerítésnek, nem bírtam szemeibe nézni.
-Kavartál Jiminnel vagy nem??
-Igen.-Válaszoltam.
-Rendben.-Lépett hátrébb.-Felejts el engem.-Jelentette ki, majd hátat fordítva elsétált.
A földre ereszkedtem, s majdnem elsírtam magam. Ebben a rideg mocskos börtönben egyedül maradtam.

Összezárva(+18) || BefejezettМесто, где живут истории. Откройте их для себя