Stranger Things ff

Kilencedik fejezet

-Nekem mindegy mit csináltok!Annyit elmondhatok,hogy a tervetek szar!-förmedt ránk Mr.Bauman

-Van ennél jobb ötlete?!Ha nincs akkor hagyja,hogy azt csináljunk amit akarunk.Még egy ilyen zsémbes embert, mint maga nem láttam!-háborodott fel Nancy

-Először is,ti gyerekek vagytok.Másodszor,egy idegen országban vagytok és nem beszélitek az adott nyelvet.Harmadszor,megígértem Hoppernek,hogy vigyázok rád!-mutatott rám ingerülten

-Maga meg miről beszél?-kérdeztem idegesen

-Nem lenne szabad elmondanom,de annyira akaratosak és felelőtlenek vagytok,hogy mindez már semmit sem számít.-halkult el Mr.Bauman

-Mégis mit titkol előlünk?-emeltem fel a hangomat

-Én láttam mikor a rendőrt elvitték!Az utolsó kérése az volt,hogy semmiképpen se engedjem neked,hogy megkeresd őt!Jim tudja,hogy milyen vagy,azt mondta amit a fejedbe veszel azt meg is teszed.Ezért volt fontos,hogy azt mondjam neked,Joyce-nak és mindenkinek,hogy Jim meghalt.Csak így kerülhettük el azt,hogy megölesd magad,miközben őt keresed.-tálat ki a férfi

Murray mély levegőt vett majd újabb mondandóba kezdett.

-A terv az volt,hogy majd én megkeresem őt.Szó sem volt Oroszországról és arról a másik világról.Azt hittem megbírkózom a feladattal,de nem így lett.Ezután döntöttem úgy,hogy a terv egy részébe beavatlak téged is.Bár őszintén sosem gondoltam volna,hogy ez ilyen bonyolult lesz.Joyce-t akartam bevonni az ügybe,azonban te találtál rá a telefonszámomra.-mondta lesújtott tekintettel

-Maga mindvégig szórakozott velünk!Azt hiszi ez az egész valami játék?!Végig hazudott nekem és manipulált minket.Maga aljas és gyilkos is,ha előbb tudom az igazságot már rég elkezdtem volna keresni!-fakadtam sírva

-Ezek után egyedül folytatjuk a keresést.Meg leszünk maga nélkül is.-fogta meg Will a vállamat

Mr.Bauman csak ült szótlanul,lesütött tekintettel.Nancy átölelt majd visszakísért minket a szállásra.Murray nem jött vissza,egyikünk se tudta,hogy merre járhat.Éjszaka mikor már mindenki aludt,odamentem Mike ágyához.

-Hé,Mike!Ébredj!-húztam le róla a takarót

-Mi az?Valami baj van?Mennyi az idő?-kérdezte ásítozva

-Mindjárt hajnali fél négy,de most nem ez a lényeg.Gyere velem,van egy ötletem!-húztam a karjánál fogva

-Várj!Azt akarod,hogy elmenjünk innen?-csodálkozott Mike

-Csak bízz bennem,kérlek!-simítottam meg lágyan az arcát

-Rendben!

Gyorsan felkaptuk a kabátjainkat és kimentünk az épületből.Nagyon hideg volt az utcán,esett a hó és fagyosak voltak az utak.Bementünk egy,a szállodától messze lévő utcába és elmondtam Mike-nak az ötletemet.

-Mire jöttél rá?Miért vagyunk itt?-kérdezte vacogva

-Remek kérdés!Szóval, fordulj meg!-mutattam Mike háta möge

-Egy hirdetőtábla?

-Pontosan!-mosolyogtam

-Miért jó nekünk,hogy orosz reklámokat és „eltűnt a macskám" plakátokat nézegetünk?-kételkedett

-Nézdd meg ezt!-mutattam a legalsó papírfecnire

-Nem lehet igaz!A laboratórium...-döbbent meg

-Pontosan!Itt dolgozott Alexei is.Ez az a labor ahol Hop is lehet!

-Erre mégis,hogyan jöttél rá?-csodálkozott

-Mikor mindannyian elaludtatok én kiszöktem kiszellőztetni a fejemet.Akkor találtam rá erre!-mutattam a plakátra

-Hihetetlen!-képedt el Mike

-Igen is hihető!Sőt még Dustinnal is beszéltem az éjszaka folyamán.Volt a zsebemben négy cent.Mondott egy-két dolgot erről a helyről és adott jó tanácsokat is!És még valami...lefordította Robin segítségével a szöveget ami a lap alján szerepel!-meséltem lelkesen

-És mi áll ott?-kíváncsiskodott

-Gyakornokokat keresünk!-mosolyogtam

-Hű de hasznos!-viccelődött

Mike letépte a tábláról a lapot,majd megragadta a karomat és elrántott.

-Mit művelsz?Hová megyünk?-kérdeztem

-Megkeressük ezt a helyet!Megkérünk valakit,hogy vezessen el erre a helyre.

-Hajnali négy óra!Hol akarsz itt olyan embert találni aki hajlandó lenne segíteni nekünk anélkül,hogy megölne minket?

-Most te bízz bennem!Lehet,hogy ez nem Amerika de itt is vannak szórakozóhelyek.Keresünk valakit,aki elnavigál minket a laborhoz!-mondta büszkén a tervét

-Vagy csak simán menjünk el arra a címre ami a lap hátoldalára van írva!-nevettem

-Nagyon vicces Tizi,na gyere keressünk egy térképet!-karolt át

Már megtanultuk,hogy Oroszország az a hely ahol bármely sarkon találunk egy városi térképet.Viszonylag hamar meg is találtuk,köszönhetően Mike földrajztudásának.

-Ha jól látom negyed órára van innen gyalog.-húzta végig az ujját a térképen

-Remek!Meg kell őt mentenem,tudom,hogy veszélyes.Éppen ezért megértem ha nem tartasz velem...-mondtam csalódottan

-Felejtsd el,hogy én egyedül hagyjalak!Barátok vagyunk,a barátok pedig számíthatnak egymásra.Te meg még a barátnőm is vagy úgyhogy duplán melletted állok.-tréfálkozott

-Köszönöm!Nem csak a mostanit,hanem,hogy mindig itt vagy velem!-mondtam majd lassan megcsókoltuk egymást

Az érintése felmelegítette az ajkamat.Jó volt érezni azt a kis meleget amit Mike közelsége nyújtott.Nem akartuk sokáig húzni az időt így elindultunk a laboratórium felé.Mikor odaértünk Mike felé fordultam és elmondtam neki valami fontosat.