Sweet Imperfect Love (Javítás alatt)

🚬1.rész🚬

Ez a nap is olyan mint a többi, nagynehezen kikelek az ágyamból, elmegyek rendbe tenni magam, belenézek a tükörbe és látom a nyomorúlt életem. Amióta anya meghalt teljesen magam alatt vagyok, nem megyek sehova és nem barátkozom senkivel, kivéve pár osztálytársat: Milliet, Calebet, Nikat és Patrickot. Millie a legjobb barátnőm mindig mellettem van és támogat. Amikor anya elhunyt teljesen depresszióba estem, ha ő nem lett volna nemtudom, hogy vészeltem volna át ezt az időszakot, nagyon hálás vagyok neki. Az apámmal maradtam, UTÁLOM!
Hamarabb mennék bárhová, mint otthon maradni egy légkörben vele. A legnagyobb boldogság az életembe ha nemlátom és egyedül lehetek az én "magán zárkámban" Undorodom tőle!
Amikor hazaér a mindennapos alkohol túrájából általában elszököm otthonról (legalábbis próbálok)vagy bezárkózom szobámba.
Basszus!!!
Vettem észre mennyi az idő, indulnom kéne suliba. Gyors összekaptam magam, fejemre helyeztem fejhalgatóm és az iskolám felé vettem az irányt.
.....
Millie már messziről észrevett és iderohant  hozzám.
-Szia.-kezdeményeztem a beszélgetést.
-Hali, na mizu, hogy telt a hétvégéd?
-Na szerinted, hogy?-forgattam meg szemeim.
-Már megint az apád?-kérdezte meglepődve.
-Igen, mondjuk ebbe nem tudom mi ilyen meglepő hiszen ismered.
Egy pillanatig csend borította be a beszélgetést majd megindultunk a terembe.
-Egyébként ma írunk kémiából?-kérdeztem unottan, hisz tudtam, hogy így se, úgy se lesz már időm átnézni a tananyagot.
-Milyen kémia?-Matek az első óra és nincs is ma kémia hiszen B-hét van-mondja nevetbe.
Na fasza!
-A-hétre pakoltam, ilyen szerencsétlen sincs még egy mint én!
-Ne butáskodj, ilyen bárkivel előfordúlhat.
-Na persze!-mire összenéztünk és elmosolyodtunk.
Eközben beértünk a terembe, helyet foglaltunk és kezdetét vette ez a rémes óra.