Sweet Imperfect Love (Javítás alatt)

🚬9.rész🚬

Az este nagyon sokat ittunk és alig emlékszem valamire, utolsó dolog ami megmaradt talán az, hogy Millie hátára másztam, az én hátamra Nika, Patrik barátnője, s így akartunk egy képet csinálni vagy fogalmam sincs mit, de összestünk. Utána márcsak pár pillanat kép villan be, de azok sem tisztán.
Irtózatos fejfájással keltem, nem is csondálkozom, eléggé másnapos vagyok. Elmentem a fürdőszobába, fejfájáscsillapító után kutatva. Meg is talátam. Miközben a csap felé nyúltam a tükörben megpillantottam kezemen egy nagy, lila foltot, akkor keletkezhetett amikor elestünk, gyors bevettem a gyógyszert és már indultam is rendbe tenni magam.
Ez idő alatt a többiek is ébredeztek, legalább is próbálkoztak. Kicsit idegesített, hogy miért van ekkora folt a kezem, megfordult bennem az is, hogy valamit csinálni akartak, vagy csináltak is velem. Nem vagyok az a típus aki egyből a legrosszabbra gondol de így, hogy mindenki részeg volt csak arra tudtam.
Leindultam a konyhába, a nappali csupa szétdobált műanyag poharakkal és hányással volt tele.
"Csodás látvány"-mondtam magamban.
-Jó reggelt!-szólalt meg egy fáradt hang mögöttem.
-Neked is Millie, látom te sem vagy túl jól!
-Te jó ég, hogy néz ki a lakás!-fogta meg fejét és egy pohár vízért nyúlt. Miközben aprón kortyolgatta vízét szemeim combján akadtak meg látván hasonló sérülését. Kissé megnyugodtam, de akkor is tudni akartam mi történt.
Az emeletről Nika és Patrik jött le egymásra tapadva, Millie arcára szomorúság ült, én pedig egy komoly pillantást vetettem rájuk, jelezve, hogy fejezzék be.

Körübelül egy éve történt.

Millie nagyon szerelmes volt egy srácba, imádták egymást és sose veszekedtek. Minden jól is ment addig, ameddig az a nap el nem jött, az a bizonyos nap mindent megváltoztatott.....

Suliból hazamenet elterveztük, hogy Millie, a barátja Oliver, én és Caleb elmegyünk a tőlünk nem messze található szórakozóhelyre.
Úgy beszéltük a fiúkkal, hogy 19:00-ra jönnek értünk.
Indulás előtt mind a négyen ittunk egy gyors felest, és már mentünk is.
Azt tudni kell, hogy Calgary egy igen babonás hely, több elátkozott, és kísérteties legendája is van, de mi sose vettük komolyan őket. Ahol a disco található, van egy kereszteződés amit a "halál útjának" is becéznek. Sokan azt mondják elvan átkozva és az ott meghaltak szellemeit pontban éjfélkor lehet látni, de szerintünk, csak a sok felelőtlen sofőr az oka. Oliver volt talán az aki tényleg hülyeségnek tartotta ezeket a babonákat, tisztán emlékszem arra, amikor kiállt az úttestre és azt mondta:
-Gyerekek, most komolyan! Ne mondjátok, hogy ti elhiszitek ezeket a fos legendákat.
A többiekkel, csak egymásra néztünk, s nevettünk egy nagyot, amikor már majdnem leléptünk a patkáról egy nagy, fehér fény kezdett el egyre gyorsabban felénk jönni, hirtelen minden elsötétült. Majd körübelül félperc elteltével újból láttunk. Ruháinkat apró piros foltok borították be.