A tanárbácsi kedvence

XXII. fejezet

YoonGi megengedte fürdőszobában lévő kádat meleg, szinte forró vízzel, melybe zöld fürdősót öntött. Kezét folymatosan a vízben kavargatta, hogy érezze a meleg víz finom, nyugtató hatását, és hogy ek tudja keverni benne a színes sót, melytől megváltozott. Az első közös fürdésük lesz, melyet tökéletesre akart, mert tudta Hannah ilyet érdemel. Gondolatai folyamatosan elkalandoztak, ahogy együtt fogják tölteni ezt az időt. Szinte érezte tenyere alatt a lány formás domborulatait, s feszes, puha bőrét melyért rajongott. Érezte hogy ajkai a másik vállát kezdik el kényeztetni csókokkal, egészen a nyakáig. Remélte hogy minden úgy fog alakulni ahogy tervezte, és Hannah nem fog visszakozni és megálljt parancsolni.

- Hm szerintem jó... - motyogta magában ahogy elégedetten kivette karját a kád, már zöld vizéből. Pár pillanatig megállt, és nézte hogy minden tökéletes-e. Egyszerű volt az egész. Nem volt gyertya, bor vagy ehhez hasonló, nyálasan romantikus dolgok. Csak a halvány fény, és a forró fürdő, semmi más - Hannah! Kész van a fürdővíz! - ordított kifele, remélve hogy a lány hallja.

- Egy pillanat! - hallotta meg a tompa hangot pár pillanat múlva, melyből YoonGi azt következtette ki, hogy valamit tesz vesz a házon belül, vagy beszélget az anyukájával. Várt egy kicsit, remélve hogy hamarosan betoppan és kezdhetik a fürdőzést, de nem jött. A másodpercek szinte hosszú percekké nőtték magukat a férfi fejében, mely nagyon zavarta őt.

- Hannah! - ordította el még egyszer magát, remélve hogy kedvese észreveszi, hogy rá vár.

- Megyek Megyek! - hallotta meg újra a hangját, de ez már egyre csak közeledett. Dobogások sokasága követte a lány lépteit, ahogy felrohant a lépcsőn, egyenesen a fürdőszobáig - Na itt vagyok. Bocsánat, csak segítettem anyukádnak - mondta mosolyogva, s közben szétnézett a szobában. Kellemes hangulatot és illatot árasztott magából, mely ellazította minden egyes izmát - Kell még valami?

- Szerinte... - gondolkozott hangosan, majd körbenézett, és azonnal rájött arra hogy mi nincs itt - Ah kell még törülköző. Pillanat, mindjárt jövök - lépett elé, majd egy édes, gyors csókot nyomva ajkaira, szólalt meg újra mély, rekedtes hangján - Addig vetkőzz le szépen és menj bele a vízbe... Majd utánad megyek... Nyugalom, nem leszel sokáig magányos... - búgta érzékien, melytől Hannah egész testén egy kellemes borzongás futott végig. YoonGi elégedetten nézte, ahogy a lány arcát pír önti el, egy cseppnyi zavarral, mely kislányosabbá tette. Ártatlan bárányka volt az ő szemeiben, mely a legtökéletesebb teremtés volt a számára. Nem bírta ki hogy ne érjen hozzá. Tenyerét a kipirult arc egyik felére tette, majd irányítva a lány fejét, emelte meg, s támadta le újra párnácskáit, de most vadabbul. Izmai megfeszültek, és testét mégjobban a másikéhoz nyomta, úgy, hogy még egy vékony papírdarabot sem lehetett volna átpréselni kettőjük között... De most ebben a pillanatban YoonGi-nak megálljt kelletg parancsolnia önmagának. Nem most! Most csak játék lesz! Ismételgette őrülten magában, ahogy próbálta türtőztetni magát, mely nem volt egy gyerekjáték. Nem akart elválni azoktól a csókolnivaló ajkaktól. Nem akarta elengedni azt a karcsú, törékeny testet. De eltervezte már a mai napot, hogy mindkettőjüknek tökéletes legyen. Nagynehezen, de sikerült elválnia tőle, de csak ennyit tudott mondani halkan - Mindjárt jövök... - és már ki is suhant a fürdőből, rácsukva az ajtót, s ezzel magára hagyva a vágytól és döbbenettől megszédült lányt. Folyamatosan a férfinek ez a vad énje járt a fejében. Ahogy irányított, csókolt és közeledett... De valahogy más volt mint szokott lenni... Mintha felszabadult volna itt párja és nem érdekelné már őt semmi... Sem a kíváncsi szemek, a lebukás, vagy az eddigi dolgok amik a kapcsolatukban kialakultak. Mintha hirtelen vágna bele mindenbe, s mindezt Hannah nem értette. Mi történt veled Yoongi?...

Levette ruháit, melyeket összehajtogatva egy ládára tett, majd óvatosan beleereszkedett a forró vízbe. Összekuporodott a kád közepénél, és maga elé bambulva várta a másikat. Egész testét kellemes, megis egy érdekes bizsergés járta végig. Vajon ez az igazol lehet? Vagy inkább a vágy egy piciny foka?

- Megjöttem - hallotta meg a mély orgánumot, melyre felkapta a fejét. YoonGi maga után becsukva az ajtót, letette a törülközőket, majd a lány felé fordulva leste meg mezítelen valóját. Nadrága korcába akasztotta hüvelykujját, de egy pillanatra se vette le szemét a vörös szépségről, aki csak rá várt. Szemei egyre sötétebbé váltak, és újra fantáziájának ködös leple szállt elé, melyben legmélyebb vágyait látta. Kiáhezetten leste, miközben egy része észbe kapva kezdte el magáról lehámozni a ruhákat, amiket Hannah kupacára tett, de ő már nem hajtogatta össze. Nem bírt volna még annyit várni. A lány kislányosan elpirulva szegte le fejét, s nem mert ránézni a férfi mezítelen testére - Menj előrébb - hallotta meg a parancsoló, már-már türelmetlen hangot, mire azonnal engedelmeskedett. YoonGi az üres melyre bemászott mögé, majd szétterpesztette lábait, melyek közt a másik ült, ki nem mert megmozdulni se. Csak nézni tudta fedetlen hátát, és csodálni. Eljött az idő, hogy mostmár tényleg az övé legyen. Nem caak csókokat és kósza érintéseket akart. Szenvedélyes, vad szeretkezést, melyet csak az előtte kuporgó személlyel kívánt megtenni. Hamarosan... Hamarosan nem lesznek akadályok...

Jobb kezével megtámaszkodott a kád szélén, míg a másikkal előre nyújtva érintette meg kedvese hátát, ki beleremegett ebbe. Milyen selymes... Gondolta a férfi, s simogatni kezdte. Élvezte minden egyes pillanatát és percét. Levegővételei mélyebbek lettek, s íriszeit előtt a kéj köde kezdte elhomályosítani. Egyre kapzsibb lett... Többet akart. Hannah egész lénye beleremegett, s egyre több simogatást akart és domborítani kezdte hátát neki. Kezét a derekára tette, melyen húzott egy picit, jelezve hogy menjen hozzá közelebb.

- Gyere ide - mondta, s a lány azonnal eleget téve kérésének, hátrébb csúszott. Keze most már hasára siklott át, és azt kezdte el cirógatni. Ujjaival eltolta Hannah lábait, hogy kinyújtsa azokat, hogy hozzá férhessen a többi, már fedetlen részéhez. Karjával körülfogta derekát, majd előre hajolva tapadt azonnal nyakára. Úgy szorította magához, hogy nehogy elmenjen mellőle. A lány bal kezével YoonGi kezét megfogta, míg a másikkal a hajába túrt, ahogy élvezte a pillanatot. Lehunyta szemeit, és hátravetve fejét kínálta fel nyakát neki. Benne volt még a kislányos félelem, melyet a férfi érzett, s ez egyre jobban feltüzelte. Erősen megszívta néhány kelyen a bőrét, s sokszor fogaival karcolta vagy beleharapott a már kipirult bőrbe. Alig bírta visszafogni magát, és minden izma megfeszülve tartották őt, nehogy túlzásokba essen, és idő előtt legyen meg az első éjszaka.

Kezébe fogva az egyik keblét, szorította a másik testét még jobban. Élvezte az irányítást, a lány ártatlanságát, kislányos vonásait, és azt, hogy ez itt mind az övé. A kis nyögésektől kezdve, az öleléseken, mosolyon át a csókokig, mindene az övé volt, és ez nem volt neki elég... Többet akart...

Minden az előző kapcsolokhoz képest másabb volt. Talán a helyzet vagy Hannah más személye illetve szarmazása miatt... De akkor is, úgy érezte, mintha minden jobb, érzékibb, és maradandóbb lenne. Mintha végre megtalálta volna azt az egy személyt akire várt eddig.... Lehetséges... Ő az akit nem szabad hagynia hogy elmenjen...