🌺Nekem a Balaton...🌺

363 14 1
                                    

2 hét múlva

Miután anyuék megjöttek a nászútról mi is elmentünk nyaralni. Úgy lett volna, hogy csak ketten megyünk, de Ákos hiszti rohamot kapott. Szó szerint. Szerinte mi elhanyagoljuk őt és, hogy már nem is fontos nekünk. Megesett rajta a szívem ezért elhívtam őt és a barátnőjét Gerdát is. Csakhogy erre Zsófi durcázott be, hogy milyen már, hogy Ákost meghívom őt viszont nem. Így esett, hogy hatan megyünk most a Balatonra. Egyébként Almádiba megyünk a yacht kempingbe, telepített sátorba. Utálom az olyan sátrakat amik nos egyszerűek. A telepített sátorban legalább van hűtő meg asztal és ágyak. Itt volt egy kis gebasz. Béreljünk egy sátrat hatunknak vagy mindenkinek külön külön? Végül Zoli volt a döntő bíró. Kijelentette, hogy neki nincs kedve másokkal osztozkodni, ráadásul nem hajlandó egy hétig szerzetesi életet élni. Nem pontosan így fogalmazott, de a lényeg ez volt. Mivel hatan voltunk ezért Gerda elkérte a szülei kocsiját ami 6 személyes így nem kell külön kocsival mennünk. Mi Zolival leghátul ültünk. Az ablakon kinézve játszadoztam Zoli ujjaival. 2 hete lakunk együtt mármint úgy együtt, hogy egy új házba és ennél nagyobb összhang nem is lehetne köztünk. Igaz nagyon nem tudok mit csinálni, komolyan mindent megcsinálnak helyettem a szoba lányok. Ja igen már személyzet is van. 1 szakács Piroska néni, 1 kertész Karcsi bácsi, 3 szobalány Hanna, Flóra és Kitti akik amúgy testvérek. Biztosítunk nekik szállást, meg ételt, én személy szerint nem tekintem őket cselédeknek, egyenrangúként kezelem őket. Sőt mielőtt eljöttünk rájuk parancsoltam, hogy használják a medencét ilyen melegben. Zoli már dolgozik az új könyvén ugye ami Zsófiékról szól. Nekem kifejezetten tetszik, ugyanis Zsófi nem sok mindent mesélt arról a bizonyos nyárról. Sőt sok mindent ki is hagyott, pedig azok voltak az izgi részek. Zoli hozzám hajolt és megpuszilta az arcom.
-Szeretlek baba -suttogta. Elmosolyodtam és ránéztem.
-Szeretlek -hajoltam hozzá és megcsókoltam. Az arcomra simította a kezét és megpróbált maga felé húzni, de a biztonsági öv nem engedte. Csalódottan sóhajtott és a homlokomnak támasztotta a homlokát.
-Úú vedd hangosabbra -kérte Zsófi.
-Kizárt el is kapcsolok -jelentette ki Ákos.
-Hé ez igenis jó szám -csapott Gerda Ákos kezére.
-Emma? -kérdezte Ákos szinte könyörögve. A rádióban Shawn Mendes és Camila Cabello közös száma a Senorita szólt.
-Nekem is tetszik -vontam meg a vállam.
-Lányok -horkantott fel Ákos. Gerda nevetve tekerte hangosabbra és nem telet bele sok idő már mind a hárman énekeltünk. Azt azért megjegyezném Gerdának bot hangja van.

Almádiban bevásároltunk a Pennybe. Két karton energia ital, csak egy picit tartom soknak, de tuti, hogy elfogy. Vettünk rágcsálni valókat, felvágottat, kenyeret, vajat, milerit termékeket, fagyit és tisztasági dolgokat, na meg egy naptejet.
-Kicsit korán vagyunk. 10-kor vehetjük át a sátrakat -jegyezte meg Zoli.
-Akkor menjünk a játszótérre -mondtuk Zsófival egyszerre. Válaszul mind a három fiú kiröhögött minket.
-Ne nevessetek, szép emlékek fűznek oda -hápogott Zsófi. A szívem egy kicsit összefacsarodott, mert eszembe jutott egy emlék. Kicsiként mindig a játszótérre jöttünk apuval. Ő lökött mikor hintáztam, mindketten nevettünk anyu pedig fotózott minket. Zoli abbahagyta a nevetést és elkomorodva fürkészte az arcom.
-Menj a játszótérre -mondta Zoli Ákosnak.
-Mi van játszani van kedved? -nevetett Ákos.
-Kussolj és menj -förmedt rá Zoli.
-Hé -szóltam rá a fejemet csóválva. Sóhajtva nézett rám majd magához ölelt. Ákos a játszótérre hajtott majd miután mind kiszálltunk bezárta a kocsit majd Renivel együtt a partra mentek. A hintákhoz sétáltam és leültem az egyikre. Teljesen elmerültem az emlékeim közt. Zoli leült mellém és a kezemre tette a kezét.
-Jól vagy? -kérdezte csendesen.
-Régen mindig ide jöttünk először. Már hajnalban elindultunk, mert apu tudta, hogy imádom kivilágítva a várost. Emlékszem minden évben ugyanaz a kék melegítő volt rajtam. Minden évben alig vártam, hogy előkerüljön a szekrényből mert tudtam, hogy jövünk. 4 éve nem voltam itt, de ez a hely alig változott valamit -néztem körbe könnyes szemmel.
-Szép gyerekkorod lehetett -mondta csendesen Zoli.
-Sajnálom, biztos rossz neked ezt hallgatni. Szeretem Tomit is, de tudod...apu helyét senki sem veheti át -néztem rá.
-Ugyanmár Emma. Engem nem zavar. Szeretem ha apukádról mesélsz -nézett a szemembe. Visszamosolyogtam rá majd sóhajtva ellöktem magam. Egyre magasabbra és magasabbra löktem magam, közben hátra vetett fejjel, lehunyt szemmel mosolyogtam. Olyan érzés volt mintha repülnék. Aztán repültem is, egyenesen a homokba. Mondhatom marhára finom a homok. -Emma jól vagy? -termett mellettem Zoli azonnal.
-Jézusom Emma -szaladt hozzánk Zsófi és Martin.
-Jól vagyok -tartottam fel a kezem miközbe a homokot köpködtem.
-Biztos? -segített fel Zoli és tüzesen végigmért aztán végig is tapogatott. -Nem fáj semmid? -kérdezte.
-Jól vagyok -bizonygattam. -Csak tele ment a hajam homokkal -fintorogtam és mint egy rock banda tagja elkezdtem rázni.
-Szerintem hatásosabb lesz ha megmosod -nevetett Zsófi.
-Ezen könnyen segíthetünk. Ha gondolod beledoblak a Balatonba -ölelt szorosan magához Zoli.
-Kösz -nevettem el magam.
-Veletek nem lehet unatkozni -ingatta a fejét Martin.
-Négy év alatt nem jöttél rá? -érdeklődtem.
-A suliban? Most komolyan? Ti voltatok a minta diákok -nevette el magát.
-Azt mondod stréberek voltunk? -szaladt magasba a szemöldököm.
-Na jó az azért nem -ráncolta a homlokát Martin.
-Nem megyünk Ákosék után? -kérdezte Zoli.
-Menjünk -válaszolta Zsófi. Lementünk a partra.
-Te miért vagy homokos? -szaladt magasba Ákos szemöldöke.
-Szegényke lerepült a hintáról -válaszolta Zoli és gyengéden megpuszilta az arcom.
-Az, hogy jött össze? -kerekedett ki a szeme.
-Könnyen és ügyesen -válaszoltam Zoli oldalához bújva.

°°°

A kezemmel árnyékolva a szememet néztem felfelé az égre.
-Te Emma -dobott hozzám Zsófi egy csomag zsepit.
-Igen? -kérdeztem.
-Lesz ma valami Retro buli itt a kempingen belül. Maradunk vagy kimegyünk a városba? -érdeklődött.
-Nekem mindegy. Úgyis a fiúké az utolsó szó -vontam meg a vállam.
-Van itt valami jó szórakozóhely? -kérdezte Gerda.
-Én nem tudom, nem nagyon jártam szórakozni itt -ráztam meg a fejem. -De figyeljetek -ültem fel. -Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne kocsmába menni vagy ilyesmi -haraptam az ajkamba.
-Úgy gondolod Zoli nem bírná? -húzta el a száját Zsófi.
-Csak nem akarom azt, hogy ti isztok ő meg csak ül -sóhajtottam fel.
-Akkor az ilyen helyek kilőve -jelentette ki Gerda. -Kik lépnek itt fel? -nézett Zsófira.
-Egy pillanat mindjárt mondom -kezdett el sebesen pötyögni a mobilján. -Meg is van. Egy együttes akik feldolgoztak régi dalokat -nézett ránk.
-Kik a tagok? -kérdeztem.
-Azt nem írják, de biztos jó lesz. 8-kor kezdi ha nem jön be még elmehetünk -vonogatta a vállát Zsófi.
-Hé gyertek be -kiáltotta Martin. A fiúk felé néztem, tekintetem azonnal Zolira tapadt. Haja a szemébe lógott és irtó szexi volt azzal a mosolyal. Mint egy görög isten, mondjuk Posszeidón fia. Hívogatón nézett rám.
-Én megyek. Ti jöttök? -pattantam fel.
-Végül is miért ne? -tápászkodott fel Zsófi és Gerda is.

Örökké együtt!Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang