"Annyi idő eltelt, miért kerestél fel ismét?"
Csak áll némán, gesztenyeszín fürtjei a vállára hullanak, halovány bőre szinte csillog a sápadt holdfénynél. Barna szemei engem kémlelnek. Minden apró mozdulatot, lélegzetvételt követnek. Sosem láttam még, ilyen csábítónak, mint most. Ártatlan arccal lassan közelít felém, és minden lépéssel újabb fájdalmak, harapások, szúrások érnek.
"Nincs közöm hozzád többé! Miért próbálsz ismét hatalmadba keríteni?"
Megáll, végigmér, fejét kissé oldalra billenti és megnyalja a szája szélét.
Merő hóbort. Hiányoztál tehát itt vagyok, mindenem a tied. Csak ne állj ellen!
Elöttem terem, karjai kígyóként fognak körül, majd szemei sárgán kezdenek villogni, barna fürtjei rozsdaszínné vállnak. Nem tudok kiszakadni a szorításból. Fejem erővel oldalra dönti, majd ismét a szemembe mered.
Én csak azt szeretném, ami neked is a leginkább kedvedre van. Fogajd magad mellé.
A nyomás a mellkasomon megenyhül, kellemes öleléssé válik a gyilkos szorítás. Ahogy enged kiszakadok a karjai közül, és ismét szemben állok vele. Jeges fuvallat fut végig a gerincemen, majd lassan a borzongás haraggá alakul. Ujját a számra helyezi.
Sssh! Köszönöm hogy megmutattad, amire kíváncsi voltam...
Nyaka előre nyúlik és egy jókora darabot harap ki a nyakamból.
SOSEM VOLT RÁD SZÜKSÉGEM!!!
****
03:32
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Ezerféle éjszaka
УжасыA következő történetsorozat különálló rémálmok összefűzéséből jött létre. Ha vittem a miden napjaidba némi borzongást kérlek ne felejtsd el értékelni a munkám, valamint ha bármi észrevételed, vagy talán kétséged van, ne habozz commentben rákérdezni...
