fifteenth

817 73 7
                                    

Kezdek egy pszichopata hidegvérű gyilkossá válni. Nem mondom, hogy nem élvezem, mert de, sőt néha elképesztő szinten boldoggá tesz, de azért néha még én is megijedek magamtól. Az eszközeimtől. Pedig még egyet még ki kell nyírnom. Az a még egy pedig Jason Mullingar.
És -az én beteg elmémhez hűen- már tudom is, mi lesz a büntetése.

Cassidy még alszik (úristen, hogy aludhat ennyit egy ember?), úgyhogy és kislisszolok a házból, és Mullingar-ék felé veszem az irányt.Ha.
Haha.
Hahahaha.
Velem aztán senki sem szórakozhat. Megbánja még ez a gyökér, hogy az apámmal viccelődött.

Sietősen belesek az ablakon. Még alszik.
Fejemen ugyanazzal az eszelős vigyorral lépek be, mint akkor, amikor legutoljára jártam itt. Gondolataimat elöntik az emlékek, és büszkén felröhögök.
Tehetséges vagyok.

Odalépek Mr. Tökéletes ágya mellé, és végignézek rajta. Kidolgozott felsőtest, a szemébe omló, szőkés fürtök, nagy száj (mert egy fiúnak szája van, a lánynak meg ajka. Nem? De.), és izmos kar. A lányok kedvence.
Nagy kár, hogy ő nemsokára már a túlvilágon lesz.
És akkor aztán lehet sírni.
Hidd el, én is sírni fogok.
A röhögéstől.

A módszerem a következő: mivel tudok olyat csinálni, hogy bizonyos emberek megláthatnak (persze csak akkor, ha én akarom), ezért majd szépen, szelíden felébresztem, halálra ijesztem, és megölöm.
Jó, oké, igazából nem ilyen egyszerű, mert ki kell szednem a lelkét a testéből, de na. Én már profi vagyok ebben.
Mert egy hidegvérű pszichopata gyilkos vagyok. És élvezem.

Gyengéden meglökdösöm Jason hátát, aki erre csak felmordul, és magára rántja a takaróját.
Na jó, öreg, ne szórakozz velem, hamar akarok végezni, mert le fogok bukni Cass előtt.
Újra megbököm. Ismét felnyög, de már pislog. Még egy utolsót lökök rajta, ami talán egy iciripicirit nagyobb a kelleténél, ugyanis Jason  legurul az ágyról, és egy hangos, tompa puffanással ér földet. Öhh.... hupsz?
Nem így terveztem.
Ez most, tényleg, kétség kívül véletlen volt.

Jason bágyadtan felkel a földről, miközben fájdalmas grimasszal az arcán tapogatja a koponyáját.

- A rohadt életbe már... - nyögi.

- Haha - röhögök. - Ne haragudj, ez tényleg véletlen volt. Én nem akartam előjátékot.

Úgy tűnik, beválik a tervem, és meghall engem, mert a hangom irányába kapja a fejét.

- Ki vagy te?

- A legrosszabb rémálmod - mosolygok rá.

Rám emeli tengerkék tekintetét.

- Irwin. Ashton Irwin - csikorgatja a fogait. - Te ölted meg őket is, igaz? Stephanie-t, meg Scott-ot, meg a többi szerencsétlen, ártatlan embert is, mi?!

Keserűen felnevetek.

- Milyen jó emberismerő vagy - biccentek. - Lettél volna ilyen akkor is, amikor még éltem.

- Hogy a francban lehetsz itt?! - kérdezi rémülten. - Meghaltál.

- Tudok róla, hidd el. És hogy mi az oka annak, hogy itt vagyok? Jó nehéz kérdés. De én tudom rá a választ.

A fiú ijedt tekintetén egy árny suhan át. Szemei kíváncsian csillognak rám.

- Kérlek szépen, az az oka, hogy a rossz emberek örökké élnek. Tudod. Mondd, hogy tudod.

- Nem - csikorgatja a fogait.

Hülye.

- Ahj. Nem hallottad még azt a mondást, hogy a rosszak a pokol tüzén fognak elégni?

Bólint.

- Na. Én is oda kerültem - kuncogok. - De megszöktem. És azért vagyok itt, hogy ha már megölni nem tudlak tisztességesen, legalább hadd rántsalak magammal.

Jason felé lépek, mire ő hátrálni kezd.

- Szeretnél még elbúcsúzni valakitől? - kérdezem nyájasan, ő pedig védekezően felemeli a karját.

- Takarodj innen! Valaki! Kérem, segítsenek! Valaki! - üvölt, de már késő.

Bal kezemmel összefogom két csuklóját, jobb tenyeremet pedig a mellkasára helyezem. Látom, ahogy a kezem alól forró gőz szállingózik ki. A fiú üvölt a fájdalomtól. Minél hangosabban kiált segítségért, annál jobban élvezem ezt az egészet.

Pár másodperccel később Jason jéghidegen, lilás bőrrel, és a mellkasán egy hatalmas feketés-vöröses lyukkal rogy össze.

A lelke pedig mellettem áll.

- Ezt akartad, mi? A legelejétől fogva - vicsorog rám.

- Nem. Te kényszerítetted ki - nézek rá. - Most pedig menj, hátha felszedsz valami démon csajt.

Jason dühösen eltűnik.

Én pedig diadalittasan megyek vissza Cassidy-hez.

Nemsokára vége.

Untouchable | Irwin [befejezett] |जहाँ कहानियाँ रहती हैं। अभी खोजें