Nem én akartam (Befejezett)

🤰8. fejezet🤰

Vladimir pov.
Óra után elindultam kifelé a suliból a kezemben a megadott címmel. A bátyám megvart a kocsival, így a GPS segítsegével megtaláltuk a címet. Egy szép, nagy, fehér haz előtt alltunk meg. Hatalmas kertje volt és egy draga, fekete kocsi parkolt a garázs előtt. Roger felajánlotta, hogy bekísér, de eldöntöttem, hogy most a sarkamra allok, egyedül. Megindultam és becsengettem. Egy negyvenes éveiben járó, csinos nő nyitott ajtót. Kedvesen rám mosolygott, az arca pefig egyenesen felragyogott mikor meglatta a kissé már dudorodó hasamat.
- Jó napot!
- Szia! Te vagy Vladimir, ugye? Jaj, gyere be! Ne allj oda kint! - tessekelt be csilingelő hangon. Atlepve a küszöböt kellemes meleg levegő járta át a végtagjaim, majd leveve a cipőm es a kabátom bementem a nappaliba.
- Kérsz valamit? Teát? Vizet?
- Nem köszönöm, csak tudni szerettem volna, hogy Igor miért nem volt ma suliban? Nem kaptam tőle normalis vàlaszt mikor ráírtam és aggódtam.
- Jaj, tenyleg nagyon édes vagy! A fiam a szobájaban van! Nem volt túl jól reggel ezért ma itthon maradt. A felső szoba az övé. Lehívjam hozzád? - kerdezte mosolyogva, de megraztam a fejem és megindultam fel. A fehér ajtón óvatosan bekopogtam, de nem jött válasz. Megint bekopogtam.
- Mivan már?! - hallatszott egy kissé indulatos kérdés amin megrezzentem egy kicsit.
- I... Igor! Én vagyok! - alig volt hallható a hangom, de bentről azonnal nagy robaj hallatszott és egy puffanás.
- Jól vagy?
- Egy pillanat! - a hangja most már inkább ideges volt. Két másodperccel később kinyílt az ajtó. A haja kicsit kócos volt, de viszonylag rendbe szedett. Fekete trikó volt rajta és rövid nadrág. Szexi volt.
- Szia! Nahát! Hogy kerülsz te ide? - kerdezte és próbált mosolyogni, de látszott, hogy majd kiveri az ideg, csak tudnám miért.
- Jól vagy? Kicsit furán viselkedsz. - mondtam mire idegesen megvakarta a tarkóját.
- J... Jól vagyok csak...
- Igor, látom, hogy nem vagy jól! Mi történt? - kerdeztem mire vett egy nagy levegőt és szomorúan rám nézett.
- Beszélnünk kell.