Offspring-Larry Stylinson ff.

2. rész

Liam szemszöge

Egy 1 órás utazás után megérkeztem a lakhelyemhez legközelebb megállóhoz. Hogy milyen megálló? Természetesen az ember "örökbefogadás" lehetőségével kecsegtető buszé. Nem is akár melyiké. Előre lefoglaltam egy meglehetősen tetszetős egyedet. Nem saját magamnak, én már rendelkeztem egy ilyen kis házi kedvenccel. A mai célpontomat a legjobb barátomnak Louis-nak szánom szülinapjára. Mindig a sok házimunkára panaszkodik, emellett imád kiállításokra járni. Nyílt titok volt, hogy ő is szívesen lenne kiállító és mutogatná kedvencét a nagyvilágnak. Én pedig teljesíteni fogom a ki nem mondott kívánságát. A kinézett ember barátom számára maga a tökély, akármi is lesz a felhasználási célja. Egy egyszerű emberhez képest elég borsos az ára, de Louis megérdemli. Az én kis kedvencem sem egy egyszerű példány. A neve Zayn és félig pakisztáni. Már sok éve nálam van, és ha lehet ilyet mondani, remek a kapcsolatunk. Mindenben kimagaslóan teljesít, és rendkívül behódoló természete van. Az emberiség akarva-akaratlan sóvárog a szolgaság után. A szabadság csalfa ábrándja csak megmérgezi a boldogságukat. Rajtuk uralkodni kell, meg kell mondani, hol a helyük. Ez mondjuk már 300 éve megtörtént, de örök igazság marad. 

Már tíz perce várakoztam, mikor befutott a busz. Undorító szag áramlott ki belőle, reméltem nem kell sokáig egyezkedni. Átadom a pénzt ők átadják az előre lefoglalt jövevényt, és már itt sem vagyok. Egy kövérkés fajtársam szállt e a buszról és felém totyogott. Néha még a hozzám hasonlóktól is undorodom, nem hogy azoktól, akik különböznek tőlem. A túlsúlyos fazon végre odaért hozzám. Nem túl esztétikus köszönés és egy kis bájcsevej után végre a lényegre tértünk. Kinyitotta a nagy kétemeletes busz oldalsó ajtaját, majd egy kis fakkot húzott ki. Egy ijedt, hatalmas, zöld szempár bámult rám egy ketrec rácsai közül. A hideg idő ellenére testét csak valami rongyfajta fedte. Didergett és ijesztően sovány volt. Haja zabolázatlanul söpörte csontos vállait. Miután letisztáztuk, hogy tényleg őt akarom, alkudozás nélkül megvettem. Fáztam, és nem akartam több időt az undorító utód közelében eltölteni. Leszámoltam elé a megszabott összeget, majd végignéztem ahogy a fiút egy tiszta ketrecbe terelik, áthelyezik rá az ismertető táblácskát, majd annak ajtaját bezárva átadták nekem. Megköszöntem és a járművemhez mentem. Rápillantottam az adatlapra. Harry. Ez a neve. Behelyeztem a ketrecet a hátsó ülésre, majd próbaképpen megszólítottam. Ahogy számítottam, semmi reakció nem érkezett hangomra. Én is beszálltam, majd felcsavartam a fűtést. Nem akartam, hogy új szerzeményem megfázzon. 2 nap múlva lesz Tommo 65. születésnapja. Emberi években mérve ez még csak olyan 25 évet jelentene, így a fiú korát is tökéletesnek saccolom. Bekapcsoltam a rádiót, majd az aktuális slágert dúdolva csukott szemmel hátradőltem. Az irányítás már rég gépesítve van, így volt időm agyalni.

 Vártam már barátom reakcióját. Kíváncsi voltam a bizonyos Harryre is, nem láttam még teljes életnagyságban. A Tommo-ról és ajándékáról történt filozofálásomból a kocsi lassulása, majd megállás rántott ki. Hazaértem. 

A ketrecet kiemelve a kapuhoz battyogtam ami hangomat felismerve rögtön ki is tárult. Felmentem pár lépcsőfokon, majd az ajtóhoz léptem, ami épp akkor nyílt résnyire. Egy kócos fekete fej kukucskált ki, majd tárta szélesebbre a bejáratot én pedig a nappaliba siettem. Még hallottam az ajtó surrogását, majd a halk lépteket. Én eközben már a zár kinyitásával bíbelődtem. Mikor ezen az akadályon is túljutottam, az apró nyílás kinyílt. Vártam pár percet mikor óvatos mozgolódás kezdődött és lassan óvatosan kitűnt az ajtón először két kar, majd egy fej, aztán a törzs, utolsóként pedig a két láb. Ott feküdt a szőnyegen kiterülve, és halkan nyöszörgött. Zayn eddig az ajtóból figyelt, de most az új jövevény látványa közelebb csalta. A fiú még tőlem is magasabb lehetett, súlyra viszont egy gyermekkel sem vehette fel a versenyt. Óvatosan odaléptem hozzá, és a nevén szólítottam. Összerándult és hangosabban nyöszörgött. Intettem Zaynnek aki odalépett mellém és óvatosan a hátára fordította az alélt embert. A mellkasa gyengén emelkedett.

 A karjaimba vettem és a fürdőbe vittem, ugyanis szörnyű szagot árasztott. Zayn segítségével óvatosan lefürdettem, majd egy alsót, egy melegítőt és egy bő pólót adtam rá. Menyasszony pózban vittem a vendégszobába, ahol az ágyba tettem.

 -Minden jobb lesz innentől.- motyogtam neki. Életemben nem tévedtem még akkorát.