Perselus Piton kiábrándító szemszöge/BEFEJEZVE/

1. Fejezet

-Ez a sztori Harry Potter 3. évében játszódik a Roxfortban-

-Potter! Feltételezem nagyon fontos dolgai lehetnek az iskolán kívűl, ha a botrányos jegyei mellett képes elkésni bájitaltanról.
-Elnézést Piton professzor.-sóhajtott a velem szemben lévő mostanra igencsak sértő megjelenésű Griffendéles.
-Helyedre!-mutattam a padjára ami talán a legütött-kopottabb volt az egész iskolában. Némi ellenszevvel ugyan az arcán de fogadta a parancsot.
Sustorgást hallottam miközben jártam a termet így elkezdtem keresgélni a hang forrását koromfekete szemeimmel. Természetes a Potter fiú meg az a vöröske barátja "hangoskodtak" az órámon.
-Feltételezem végzett a feladott bájital elkészítésével Mr. Potter.-húztam fel a szemöldököm mikor eléjük értem.
-M...még ne...nem tanár úr.-dadogott a Weasley fiú.
-Beszéljen érthetően, ha kérhetem. Egyébként meg tudtommal nem magát kérdeztem Weasley.
Dolgozzanak!-csaptam le a könyvemet a rakoncátlan fiúk asztalára. Erre mind a kettő belebújt a könyvébe és szaporán olvasták a bájital receptjét.
-Az órának vége. Pakoljanak aztán kifelé! Nekem is kell szabad idő!
Majdnem mindenki egyszerre állt fel kivéve a Potter fiút. Oda jött hozzám és megállt előttem szinte vigyázzban.
-Mit akar Potter?
-Segítséget kérni Professzor úr!
-Miért kéne segítenem neked?
-Mert aki a Roxfortban segítséget kér az meg is kapja.-mondta ezt olyan átlagosan mintha csak maga a téma lett volna. Kissé felidegesített ezért fogtam magam és egy szó nélkül besétáltam a lakosztályomba. Becsaptam magam után az ajtót majd egy pálca intéssel kulcsra zártam.
-Tűnj el Potter!-suttogtam az ajtónak szorítva egész testemet és ezzel egxben hallottam a távolodó lépteket. Mikor már biztos voltam benne, hogy a fiú elment össze kaptam magam és elindultam Dumbledore irodája felé.
-Citrompor tárulj!-intettem a kezemmel a varázslatos "lift" felé ami azonnal elkezdett emelkedni és én beléptem.
-Perselus!-hallottam öreges hangját az igazgatónak.-már vártalak!
-Miben segíthetek önnek uram?
-Láttam, hogy a Potter fiú segítséget akart kérni magától. Miért küldte el?
-Én...
-Miért nem fogadja el, hogy Lily meghalt? Itt van a fiú, tölthetne vele több időt!
-Ő nem az én gyermekem! Benne van annak a szánalmas James Potter-nek a vére! Nem vagyok...
-Csak maga segíthet neki! Most pedig kérem távozzon Perselus!
-Igen.-hajoltam meg kelletlenül majd vissza mentem a lakosztályomba ahol átgondoltam az igazgató szavait. Miért kéne több időt vele töltenem? Vagy lehet, hogy csak kedvesebbnek kéne lennem? De ő is utál engem akkor a próbálkozás mit sem ér. Talán, egyszer.