Perselus Piton kiábrándító szemszöge/BEFEJEZVE/

12. Fejezet

Amint leállítottam a zuhany folyását éreztem Potter ajkait az enyémeken. Egy darabig vissza csókoltam de amikor a keze egyre lejjebb tornászta magát a hasamon éltoltam magamtól és kiléptem a fülkéből. Magamra tekertem egy törölközőt majd kiléptem a szobába és felöltöztem. Pár perc múlva Harry is kijött a fürdőből de Ő már meg volt törülközve és konkrétan egy szál semmiben mászkált a tanára szobában...Nem gondoltam volna, hogy valaha lesz ilyen az életem Harry Potter részvételével.
Amint kész lettem az öltözködéssel ami annyit jelentett, hogy felhúztam egy alsót leültem az ágyra és elhelyezkedtem a szokásos esti olvasáshoz. Csak, hogy Harry úgy gondolta, hogy én ma nem olvasni fogok...
Lehuppant mellém és rádőlt a vállamra.
Kis ideig ott pihent majd mikor ezt megunta elkezdte cirógatni izmos hasamat. Az olvasásnak ma estére lőttek de nem bántam, így letettem a könyvet az éjjeli szekrényre és Harey felé fordultam. Ő az arcomat fürkészte csillogó, zöld szemeivel. Hirtelen rátapadt az ajkaimra és annak ellenére, hogy majd két fejjel kisebb nálam könnyedén eldöntött az ágyamon. Egy darabig csak ott feküdtünk egymáson és csokolóztunk majd Potter keze megindult lefelé. Erre én csak fogtam a Griffendélest és átfordítottam a lepedőn, most én könyököltem felette, az orrunk össze ért. Harry lihegve nézett és várta a reakcióm.

Nem lenne szabad megengednem neki, hogy úgy hozzám érjen és nekem sem szabadna hozzá de egy férfi szívében a vágy legyőzhetetlen nemde? Nem szabad mert később még haragudni fog érte és egyébként is borzasztóan fiatal. Mit szólna az anyja ha látná ezt?!?

Legördültem a fiúról és magamra húztam a takarót. Ő fájdalmában felnyögött mire egy kicsit elmosolyodtam. Ezt sem lett volna szabad hiszen ez az ő szenvedése, ugyan nekem is fáj de érzem, hogy jót cselekedtem...éreznem kéne.
Lekapcsoltam a lámpát és a fal felé fordultam. Harry pedig éreztem, hogy fészkelődik majd természetesen bűntudat keltően elfordult tőlem.
Sóhajtottam majd átkaroltam hátulról, a lábaimat átkulcsoltam törékeny, hideg testén és az arcomat a nyakába fúrtam.
Erre éreztem ahogy elmosolyodik és felém fordult a szorításom alatt. Nyomtam egy csókot a homlokára aztán mindketten mély álomba merültünk.

Másnap olyan dél körül ébredhettem, még szerencse, hogy hétvége van vagy lemaradtam volna mindenről. Várjunk csak Harry tegnap este azt mondta, hogy ma sok dolga lesz és korán kell kelnie, akkor még nem is gondoltam rá, hogy másnap szombat lesz. Kikeltem az ágyból és magamra kapkodtam a ruháim, éppen indultam volna kifele mikor megláttam egy rózsaszín cetlit az ajtófélfán.

"Jó reggelt! Lementem Hagridhoz, nem akartalak felkelteni!
                                      Harry"

Ledobtam a cetlit az asztalra és kiléptem a hűvös folyosóra. Kint csak leültem a lépcsőre és a gondolataimba merültem. Örültem neki, hogy Potternek tegnap nem engedtem neg azt ami szándékában állt...nem akarom így kezdeni ezt a kapcsolatot, hiszen az apja vagyok. Amikor a Roxfort első évében megláttam azonnal felismertem ki Ő és visszajöttek a régi emlékeim a Tekergőkről. Igen csúnya szemkontaktus alakult ki közöttünk, aztán hirtelen a sebéhez kapott. Úgy éreztem, hogy miattam történt mégis éreztem a tömény fekete mágiát Mógus professzoron. Nyílvánvaló volt, hogy valamit rejteget és akkor vált számomra bizonyossá, hogy mit mikor üres szemekkel próbálta lesöpörni Harryt a seprűjéről.