A mai nap remek volt és nagyon boldog voltam amikor sétára indultam épp a folyosón haladtam amikor összetalálkoztam Cedric Diggoryval
-Szia Ced.
-Szervusz Als. Mi a helyzet? Ma láttam a Mardekárosokat edzeni és te nem voltál közöttük.
-Igen, hát tudod találtak egy nálam "profibbat".
-Malfoyt? Ugyan hisz még csak 12 éves, hogy lehetne jobb nálad?
-Jobb a megvesztegetésben, mint én.
-Na ne csináld ezt el sem hiszem.
-Pedig de hát ez van én majd valami másba fektetem az energiáimat.
-A tanulásba?
-Talán.-Nevettem el magam
-Ne csináld ezt Alissa fiatal vagy és ígyis rengeteget tanulsz csinálj valami mást.
-Mint például?
-Nem tudom sok jó hobbi van még edzeni is elkezdhetnél hamár a kviddics nem jött össze.
-Igazad lehet.
-Na látod akkor kezdjük is.-Csapta össze a két tenyerét
-Mégis mit?-Nevettem fel
-Hát az edzést, még jó idő van szóval menj a szobádba, öltözz át és irány a pálya 15 perc múlva ott találkozunk.-Utasított engem a férfi
-Hát rendben akkor megyek is nem soká találkozunk.-Egyeztem bele és elsiettem a szobámba átöltözni felkaptam egy leggingst, egy sportmelltartót, fölé egy kardigánt és egy sportcipőt is. A hajamat összefogtam lófarokba és már siettem is az udvarra ahol Cedric már rám várt
-Hogy kezdjük?-Kérdeztem kíváncsian
-Najó akkor 2 kör futással indítunk utána majd jöhet a többi.-Mondta és már kezdtük is a rohangálást igazából egészen jó kondiban vagyok hisz mindig is vigyáztam az alakomra szóval ez a két kör meg se kottyant amikor végeztünk Cedric adta is a következő feladatot
-Akkor most 30 felüléssel folytatjuk.-Kaptam ki a parancsot és már csináltam is a feladatot természetesen a fiúval együtt Cedric mindigis jó barátom volt emlékszem elsős koromban találkoztam vele először a vonaton és nagyon izgultam, hogy melyik házba fogok kerülni, Cedric pedig megnyugtatott, hogy igazából egyik sem rossz és biztosan nagyon jól fogom érezni magam. Nos ebben egy kicsit tévedett, a Mardekár egészen nyugodt volt egészen addig amíg meg nem jelent Draco Malfoy, a fiú már az első napján elkezdett szemétkedni a mugliszületésű varázslókkal és ezzel a remeknek nem mondható szokásával mai napig nem állt le, rengeteg vita volt már köztünk emiatt, hiszen szörnyű dolog így viselkedni az emberekkel csak azért, mert nem aranyvérűek. A gondolataimba mélyedve csináltam még mindig a felüléseket amikor Cedric hangját hallottam meg
-Als 30at mondtam, te már az ötvenediket csinálod, elég lesz.
-Bocsi teljesen elkalandoztam. Mivel folytatjuk?
-20 fekvőtámasz?
-Jöhet.-Egyeztem bele és már kezdtem is a feladatot ami egészen gyorsan meg is volt, de már kezdtem egy kicsit fáradni amikor végeztem és felpattantam Cedric elismerően nézett rám
-Kicsi a lány, de bírja.-Nevetett fel
-Ez már csak ilyen.-Vigyorodtam el én is
-Akkor még egy feladat, de az csak neked.
-Mi? Miért?
-Mert én nem fogok guggolni szóval csinálj meg 30at és végeztünk is.
-Legyen.-Egyeztem bele és el is kezdtem csinálni a feladatomat pár perccel később már elégedetten sétáltunk visszafelé a kastélyba és nevetgéltünk a régi sztorijainkon, amikor beértünk a kastélyba az útjaink elváltak, én a szobám felé vettem az irányt, ő pedig a barátaihoz sétált oda.
