Most aztán tényleg kiléptem a konfortzónámból és egy olyan résszel érkeztem ami nem a karakterem szemszögéből íródik, nem tervezek sok ilyen részt, de úgy gondoltam ehhez nem árthat egy ilyen rész is. Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket!
Bill szemszöge:
Fáradtan tértem haza a biztonságot nyújtó Odúba. Rettentő rég jártam itthon utoljára és az igazat megvallva nagyon hiányzott már. Ahogy a családom is, nagyon sajnálom, hogy Ron, Ginny, Fred és George nem jöttek haza a szünetre, de nem is szóltam senkinek, hogy jövök. Viszont az Alissával való találkozás üdítően hatott a lelkemnek, bár ő nem a testvérem mégis úgy szeretem őt mint a kishugomat. Amikor beértem a házba anyáékat nem találtam a konyhában, sem a nappaliban szóval gondolom már lefeküdtek aludni, bementem a konyhába, hogy melegítsek magamnak egy kis vacsorát, fogtam a tányéromat és leültem az asztalhoz, pillanatokkal később már fogyasztottam is anya isteni főztjét. Amikor végeztem elmostam gyorsan a tányért és a villát, hogy felsiessek a fürdőszobába és egy nyugodt fürdőt vegyek, bár tény, hogy imádom a családomat, de amikor a többiek is itthon vannak sosem lehet nyugodtan fürdeni, valamelyiküknek mindig a fürdőben van dolga szóval most aztán kihasználom a nyugadalmas pillanatokat. Nem sokáig élveztem a fürdőzést, mert hamar elbágyadtam így inkább kikászálódtam a kádból és felkaptam magamra a pizsamámat, ami egy hosszú kockás nadrág volt és besiettem a szobámba, ám az ágyon egy érdekes kis csomagot találtam egy levéllel. Leültem és kezembefogtam a levelet amit fel is bontottam
"Kedves Bill!
Igen rólad sem feledkeztem ám meg, bár nem tudom, hogy a levelem és a csomagom mikor fog Egyiptomba érni, de rád is gondoltam ám. Csak hogy tudd nagyon hiányzol nekem és a családodnak is, de remélem nagyon jól érzed magad Egyiptomban, mi is elvagyunk itt a Roxfortba, nem tudom mennyit beszélsz a családoddal, de képzeld megtaláltam az igazi apukámat, ez egy hosszú történet, talán egy másik levélben majd mesélek a történtekről. Viszont még a nyáron anyukád mesélte, hogy még mindig nem vagy képes elengedni azt a borzasztó agyarral díszített fülbevalódat így bátorkodtam venni neked egy másikat remélem tetszeni fog!
Puszil:Alissa"
Felnevettem a levelén, biztos nem is számított arra, hogy találkozni fogunk, bár az igazat megvallva én sem, azt hittem ő is a Roxfortban marad a többiekkel, de legalább vele tudtam találkozni hamár a srácokkal és Ginnyvel nem is. Kinyitottam a kis csomagot amiben egy szép fülbevalót találtam ami tollakkal volt díszítve, kicsit ügyetlenül volt becsomagolva, de látszott rajta, hogy tényleg ő csinálta és ez többet ér a flancolásnál. Gyorsan kicseréltem a fülbevalómat az újra és az igazat megvallva nagyon tetszett nekem, a kis szemét nagyon is jól ismer engem. Kiskorunkban sok időt töltöttünk együtt, mindig nagyon sokat kérdezgetett tőlem a Roxfortról és nagyon várta, hogy ő is bekerüljön az ikrekkel, sajnos amikor ők elkezdték az iskolát én már nem jártam oda, így egy levélből tudtam csak meg, hogy melyik házba is került be és az igazat megvallva egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy Mardekáros lett, bár tényleg szuper Griffendéles csaj lehetett volna, de a szíve mélyén mégis nagyon ravasz lány volt és ezt sosem tartotta titokban. Fáradtan dőltem be az ágyba és hamar el is nyomott engem az álom.
