Fáradtan dobtam le magam a Roxfort Expressen egy üres kupéba és felkaptam a könyvemet a mellettem lévő ülésről. Majdnem lekéstem a vonatot így csak egy gyors búcsúzásra volt időm apával, ami egy kicsit elkeserített engem hiszen valami hosszabbat szerettem volna, de mostmár igazán mindegy. Mikor észrevettem, hogy harmadjára olvasom el az egyik oldalt, de még mindig nem fogtam fel miről is szól rájöttem arra, hogy most nem vagyok képes arra, hogy olvassak így inkább eltettem az apa által megbűvölt táskámba a könyvet és inkább egy kis pihenés mellett tettem le a voksomat. Az ablaknak döntöttem a fejemet és néztem a hófödte tájat ami mellett elhaladtunk. A szemem már nem bírtam nyitva tartani így az álom szószerint elnyomott engem és pillanatokkal később már mélyen aludtam. Ki tudja mennyi idővel később egy kéz kezdte rázni a vállamat én pedig laposakat pislogva nyitottam ki a szememet.
-Keljen fel Black kisasszony.-Mondta Piton professzor
-Elnézést Professzor úr, csak egy kicsit elaludtam.
-Siessen, már csak magára várunk.
-Rendben.-Mondtam és felkaptam a kabátomat és a csomagomat és már le is pattantam a vonatról.
A Thesztrálok által húzott kocsiban ültem egyedül és vártam, hogy a kastélyhoz érjünk. A szememet dörzsölve próbáltam egy kicsit éberebbé varázsolni magam, de ez nem teljesen sikerült. Percekkel később már a kastély előtt voltam és kiszálltam a fogatból. Az iskola kapujában már vártak engem az ikrek.
-Szia ici-pici Als baba.-Köszöntöttek egyszerre
-Sziasztok fiúk.-Öleltem át őket mosolyogva
-Van egy kis átbeszélnivalónk, szóval gyere szépen.-Mondta Fred és elkezdett a Griffendél klubhelysége felé vezetni engem, csendesen haladtunk és amikor megérkeztünk a közös helyiségbe az arany trió is körénk gyűlt, Hermione hozta Pillecukrot is és leültem a kandalló elé, hogy mesélésbe kezdjek
-Huh hol is kezdjem, talán az lesz a legcélszerűbb ha az elején kezdem. Évekkel ezelőtt amikor még anyukám is élt, elmondott nekem egy történetet, róla és egy bizonyos Tekergők nevű társaságról, aminek a tagja volt James Potter, Remus Lupin, Peter Pettigrew és Sirius Black is. Mint azt ti is tudjátok Siriust ítélték el amiért felrobbantott egy utcát ezzel több mint egy tucat mugli halálát okozva, és Peter Pettigrew haláláért is őt vonták felelősségre. Sirius persze ártatlan volt és édesanyám megkért, hogyha esetleg történnne vele valami akkor én folytassam a nyomozást. Ron én elloptam tőled Makeszt, mivel ő nem volt más mint az animágus Peter Pettigrew, Csámpás is a segítségemre volt, ő kapta el nekem. Amikor megszereztem Makeszt elindultam haza Londonba, de persze Jack bácsikámhoz nem mehettem, mivel ha megtudta volna mire készülök nem engedett volna el engem így hát az első utam a Minisztériumba vezetett, Caramel átvette tőlem Makeszt és engem egy auror elkísért az Azkabanba, hogy beszélhessek Siriusszal, amikor elmondtam neki, hogy sikerült bebizonyítanom azt, hogy ártatlan akkor annyira hálás lett nekem, hogy felajánlotta azt, hogyha kiszabadult akkor menjek hozzá a szünetre. Természetesen éltem a lehetőséggel és átmentem hozzá, az első nap végén bevallotta, hogy ő az apám. Édesanyám egyszer csúnyán összeveszett Jason Blakekel és Siriushoz menekült és hát megtörtént az aminek meg kellett, így lettem én, de anyám nem Siriust választotta hanem Jasont és nem sokkal később Siriust leültették és anyám elkezdte a nyomozást, csak sajnos idő előtt elhunyt és már nem tudta ő bizonyítani Sirius ártatlanságát, de én helyette megtettem én. Sirius vett nekünk egy házat Londonban és most ott élünk, Harry te ezt bizonyára nem tudod, de ő a keresztapád és szeretnénk, ha a szünetekre hozzánk költöznél, hiszen Siriust jelölték ki a gyámodnak a szüleid és mostmár semmi akadálya, hogy hozzánk költözhess.
-Hűű ez aztán a tartalmas szünet.-Ámuldozott Ron
-Ne haragudj Makesz miatt, ha szertnéd veszek neked egy új patkányt.
-Rendben, azt megköszönném.-Mosolygott
-És akkor most elköltöztél Jack bácsikádtól?-Kérdezte Fred
-Igen, de teljesen megértő volt velem, aminek nagyon örültem.
-Als mindenki nekem adta oda az ajándékaidat szóval csomagolj ki szépen mindent.-Mosolygott rám Hermione kedvesen és már el is indult a csomagokért, percekkel később megpakolva érkezett és mindent szépen letett elém, kicsomagoltam az ajándékokat és igazából mindennek nagyon örültem, bár amilyen jó kedvem van mostanában, az se rontott volna semmit a hangulatomon ha nem kaptam volna semmilyen ajándékot. Több óra beszélgetés után mind fáradtnak éreztük magunkat így hát elmentünk a hálótermeinkbe és édes álomra hajtottuk fejünket.
