Sexy Mother F*cker - Larry Stylinson Befejezett -

Perverz mosoly

- Szerintem nagyon jó képek lesznek.- kattintottam el a következőt.

- Ez nem kérdés.- a következő pillanatban kicsit kigombolta az ingjét, ezzel láthatóvá téve mellkasát és a nyakában csüngő keresztet.

- Ilyen egy komoly irodai dolgozó?- kérdeztem tőle szórakozottan. Harry csak megvonta a vállát.

- Ne mondd, hogy neked nem tetszik.- vonta meg vállát. Végig mértem a göndör modellt.

- Most, hogy így mondod...megengedném, hogy csinálj ezt-azt.- bólintottam nevetve. Harry perverz mosolyra húzta cseresznye piros ajkait. Miért nem nevet? Napközben ezeken miért nevetett? Ahogy a szemébe néztem, önkétlenül is arra gondoltam, hogy mikről fantáziálhat most. 

Ahogy kivenné a kezemből a gépet, és elfelejtené, hogy ez egy fotózás. Keze egyből rám markolna, miközben végig nyalna ajkaimon, majd birtoklóan csókolna, ameddig szinte el nem ájulok. Aztán ahogy a szájába venne...-

- Valaki elpirult.- mondta önelégülten. Kezemet az arcomhoz kaptam, aztán megráztam a fejem.

- Olyan meleg van itt, nyitok ablakot.- fordultam hirtelen el. Jézusom. A nadrágomra néztem és...olyan merevedésem volt, hogy azt már kimondani is fájt.

Ez a hülye hálós póló is...minden átlátszik benne, oda sem tudom húzni. A dzsekim az öltözőben, ez a hülye pedig nem engedne odáig sem egyedül. Ahogy pedig lábujjhegyre álltam, hogy kinyissam az ablakot, hiába feszült meg minden izmom, nem értem el a kilincset. Fel sem tűnt, hogy Harry mikor állt mögém, csak annyit éreztem, hogy fölém magasodik még ágyéka egyenesen a fenekemnek préselődik. De kurva jó.

Kibújtam alóla, majd gyors léptekkel indultam meg kifele, de elkapta a karom.

- Hova sietsz? - kérdezte meglepve- Még kellenek képek, hogy ne maradjunk le.

- Nem baj, mennem kell.- feleltem felé sem fordulva.

- De-

- Harry, mennem kell. - ismételtem meg kicsit hevesebben.

- Fordulj felém teljesen és úgy mondd, baby boy.- basztatott tovább.

- Én esküszöm, hogy felpofozlak...- szűrtem felé fogaim között, de csak megtettem amit kért. Ahogy meglátta az okot, amiért rohadt gyorsan le akartam lépni, beharapta ajkait- Szóval?

- Te figyelj már.- kezdett ráérősen csevegni- Nem szeretnéd, hogy segítsek?

- Mi van?- néztem rá egy "te normális vagy?" nézéssel.

- Mármint...ha már rám izgultál fel, akkor rám is kéne kiverne tudod...egy magazinra nem ugyan az.- magyarázta, mintha éppen az időjárásról beszélgettünk volna.

- Hát de...mi...?- sokkolt le az agyam- Hadd menjek haza és majd elmúlik.- najó, hülyeséget mondtam- Hadd menjek haza és majd otthon elintézem. Egyébként is honnan veszed, hogy rád izgultam fel?

- Ugyan már. Nem hiszem, hogy a kamerád tetszik ennyire. - túrt lazán a hajába, mire inkább keresztbe tettem a lábaim.

- Istenem, hogy miért nem vagyok nő...

- Naaaa, akkor nem lenne olyan szerencséd, hogy vonzónak találjalak.

- De kár, tényleg.- forgattam meg a szemeimet- Figyelj, csak a testem reagált.

- Semmi olyat nem csináltam, amit az újságban eddig nem tettem volna, szóval Te elképzeltél valamit. Valamit, amit ketten csináltunk.- lépett közelebb és megfogta a pólóm anyagát- Csak segítenék Louis...- mondta rekedtes hangon- Neked is jó lenne. Csak egy kicsit.- nyomott egy kósza csókot a nyakamba, mire ösztönösen hátra döntöttem a fejemet. Nyelvével végig simított az érzékeny bőrön, majd megszívta egy picit. Mire észbe kaptam, hogy mi történik, addigra már biztos voltam benne, hogy nyomot hagyott rajtam.

- Ne, ne, ne.- toltam el magamtól és egészen az ajtóig hátráltam- Nem veszélyeztethetem ezt  a munkát.- rázta meg a fejemet- Kérlek zárj be Te.- csuktam be az ajtót, majd az öltözőhöz siettem. 

- Louis!- kiáltott utánam.

Magamra sem vettem a dzsekimet, csak a kezemben fogtam. Még éppen időben kiértem, mielőtt Harry utánam jöhetett volna. A telefonom kamerájában megnéztem a nyakam és egy lilás, pirosas volt ékeskedett rajta.

- A picsába...- tettem el idegesen a készüléket. 

Az éjszakai hűs levegő, kicsit lenyugtatott, így már a feszülős farmerom sem akart rajtam szétszakadni derék tájon. Ez mind az Ő hibája! Ha nevetett volna, mint egész nap tette azon a hülye poénomon, akkor nem gondolok rosszra és ez az egész nem történik meg. Nem hiszem el...az első munkanapomon. Harry Styles, miattad van minden, de tényleg.

- Neee...Te felizgultál Harry Styles-ra?- kérdezte Liam, miközben belemarkolt a popcorn-os tálba.

- Nem direkt! Csakis Ő tehetett róla, mert nem nevetett a hülye beszólásomon, amikkel egész nap csesztetjük egymást.- magyaráztam el Liam-nek megint, mert leragadt egy pontnál.

- Menj már, tisztára haverok vagytok.- mondta- De azért be kell ismerned, hogy kurvára édes.

- Liam, én hozzád vágom a kukoricás tálat.- fenyegettem meg, de csak röhögött. Aztán meglepődött, mikor a nyakába ömlött egy tál popcorn, de az már mindegy.