Amikor nem keresel semmit sem kétségbeesetten, akkor talál meg az, amire igazán szükséged van. Ezért is szerette igazán Taehyung és HaRin is az életet. Egyszerűen annak éltek, amit szerettek és azokkal töltötték az idejüket, akiket szerettek. Gondta...
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
"A new person, having interest Give and take obvious words"
───☽ ·☼· ☾ ───
– Mit csinálsz, Taehyung?
Az említett lepillantott Jaere, aki hatalmas, kíváncsi szemekkel meredt rá. Egy apró izzadtságcsepp indult meg a sima homlokon, ahogy a hőség megcirógatta a gyermek arcát. Ám a fiút nem hatotta meg a dolog, lezserül letörölte kézfejével a rakoncátlant és várt tovább türelmesen a válaszra.
Taehyung szemeivel körbenézett, hátha meglátja a kislányt, de sehol nem volt a láthatáron, így kicsit felhúzta nadrágja szárát és leguggolt Jae mellé. Egyik kezét a kis vállra rakta és közelebb hajolt hozzá.
– Teljesítem a küldetésünket, várom SaRangot.
Jae kissé oldalra biccentette fejét és végignézett Taehyungon.
– Az utca másik végén? – kérdezte semleges hangon. Az idősebb megköszörülte torkát, majd elmosolyodott a fiú okos kérdésén. Összeborzolta a puha hajkoronát, ahogy szokta, de Jae egyre kevésbé hagyta szó nélkül. Mikor hadonászás közben végre sikerült elsöpörnie Taehyung hatalmas mancsait tincseiről, az idősebb felnevetett és felállt. Az apróság felé tartotta kezét.
– Menjünk.
A kijelentés zavarodottságot idézett elő a sötét szempárban, de Jae végül megfogta lassan a várakozó tenyeret. Keze már körbe érte Taehyungét, de még mindig apró volt.
Ahogy átértek a túloldalra, kinyílt az óvoda ajtaja és a gyereksereg örömittasan zsibongva tört ki az émelyítő hőségbe. Ahányan voltak, annyifelé szaladtak. Ám hiába a hatalmas létszám, még a lurkótengreben is minden alkalommal felismerték SaRang fehér ruhába bújtatott, csintalan alakját. Jobbján egy lánnyal, kinek mosolya felolvasztotta a legfagyosabb szíveket, s kinek lehengerlő szempárja beleégett Taehyung memóriájába.
A híresség érezte, hogy a meleg ellenére, tenyere más miatt kezd el izzadni, viszont ez nem tántorította el, hogy ugyanolyan magabiztos léptekkel haladjon a kiszemeltek felé.
– Nem is SaRat vártad – közölte hirtelen Jae, amivel elnyerte Taehyung figyelmét.
A híresség egy kissé lassított lépésein, ajkain egy pajkos mosoly terült szét, aminek okát a kisfiú nem értette.
– Tudod, Jae, nagyon jó a megfigyelőképességed és jól is használod.
Jae ajkacskái kissé elnyíltak, majd mélybíbor hódította meg orcáinak pufók dombjait. Szemeit elkapta az idősebbről és cipőjének szentelte minden figyelmét.
Taehyung ráharapott alsó ajkára, hogy visszafojtson egy széles mosolyt. Hiába nem láthatta senki a maszka alatt, tudta, hogy Jaenek nem kerülné el a figyelmét.
