Amikor nem keresel semmit sem kétségbeesetten, akkor talál meg az, amire igazán szükséged van. Ezért is szerette igazán Taehyung és HaRin is az életet. Egyszerűen annak éltek, amit szerettek és azokkal töltötték az idejüket, akiket szerettek. Gondta...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
"And tell me with a kind voice. That i did the right thing"
───☽ ·☼· ☾ ───
– Én ezt nem tudom tovább csinálni!
Jeongguk óvatosan ringatta karjában Hae-t, kinek hatalmas, anyjától örökölt szemei láthatóan minden másodperccel egyre nehezebbek lettek. Az apróság bebugyolált alakja álmatagon pihent az izmos kar ölelésében, míg a tulajdonosuk a sikeres altatási kísérlet láttán egy pillanatra feltekintett.
Taehyung feszülten járkált fel s alá, szüntelenül ráncolta homlokát és váltogatta, hogy éppen hajszálainak életét nehezíti-e meg kezével, avagy zsebébe süllyeszti őket. Hiába csinálta hangtalanul – hogy Hae nyugodtan tudjon pihenni –, a maknae kezdte elveszíteni a türelmét.
– Beszéltél már Jiminnel? – kérdezte egyszerűen.
– Még nem volt rá alkalmam. Ma akarok, amint hazaér.
Hae halk szuszogása visszhangzott a világos szobában és a fiatal apukának bármennyire volt fárasztó élete, a kis, boldog mosoly őszintén sugárzott arcán, miközben figyelte alvó lányát.
– Neki meg mi baja? – tette fel a kérdést egy szinte már unott hang.
Jeongguk ismét felnézett ennek hatására, hol egy SaRangot kezében tartó Yoongival és Jae kezét fogó Namjoonnal találta szemben magát.
– Nőügyek.
Jae felnézett Namjoonra apja válasza hallatán, hiszen azt mindenki látta, hogy Taehyung teljesen elmerült saját világában. Az idősebb eleresztett egy apró sóhajt és megcirógatta a kisfiú kezét.
– Jimin nemsokára itthon van – válaszolta Namjoon és hagyta, hogy Jae húga noszogatására vele tartson a kicsi felé. Átszlalomoztak a cirkáló Taehyung előtt, a kisfiú megejtett egy aggodalmas pillantást felé, de végül visszafordult SaRanghoz és segített neki felmászni az ágyra édesapjuk mellé.
A kislány csillogó szemekkel figyelte a pihegő kisbabát, apró kezével óvatosan megsimogatta a puha fejecskét, majd egy halk "Jó éjt!" után kicsiny csókot hagyott a homlokán. Jae is hasonlóan tett, a szobában lévők mellkasa pedig olyan melegséggel telt meg, akár a kint tűző korai napsütés.
Taehyungot kivéve.
– Tae.
Az említett felpillantott és látszott, hogy sikerült kirántani gondolatainak fogságából egy pillanatra. Namjoon a kijárat felé biccentett barátságos vonásaival arcán, miközben tekintete nem hagyta el barátjáét.
Taehyung megvakarta tarkóját és kissé lehajtotta fejét, majd körbenézett. Csak akkor realizálta a szobában lévőket.
Jeongguk el volt foglalva gyermekeivel, de Jae egy pillanatra elkapta az idősebb pillantását és határozottan bólintott.
