Vámpírok városa /befejezett/

1.rész

Reggel van . Az ablakomon kopogott az eső. Boldogan ,mégis szomorúan keltem tele vegyes érzelmekkel .

Kinéztem az ablakomon . Nagy tömeg, sok autó és teljes zűrzavar, csak a szokásos .

A szobámba behallatszott a szüleim hangja . Veszekedtek ,méghozzá rajtam . Mint mindig .

-Nem John ez nem mehet így tovább.

-Susan, miért ?

-Nem szeretem őt . Nem szeretem azt a személyt akit mi a lányunknak hívunk .

-Susan nem teheted ezt . Nem hagyhatsz itt vele .

-John én megcsaltalak . Sajnálom nekem ez nem megy . Nem szeretem se őt se téged . Beadom a válópert.

-Susan kérlek maradj .

-Ég veled John .- Ekkor végleg kisétált az életemből az anyámak nevezett nő. Most idegennek éreztem őt .

-Apa.-Nem válaszolt . Csak állt némán és az ajtót figyelte.

-Apa kérlek válaszolj.

-A te hibád.-Suttogta hallhatóan .

-Apa kérlek ne mondj ilyet .

-Takarodj innen -Emelte fel a hangját s mélyen szemembe nézett . Éreztem ,hogy mennem kell . Láttam a szemében mindent düh, fájdalom, kín és csalódottság . Nem hiszem el hogy ez az ember még az apámnak hívta magát.

-Mire haza jövök pakolj össze és tünj el .- Üvöltötte és kiment az ajtón . Egyedül maradtam mint mindig . A házban csend lett .

Éreztem ahogyan egy forró könycsepp lefolyik az arcomon . Én tettem volna? Miattam van most ez ? Nem értek semmit.

Elindultam a szobám felé . Elővettem két nagy bőröndött és csomagolni kezdtem . Mindent ami belefér beleraktam .

Nem tudom hová vagy kihez mehetnék hisz nincs senkim . Lehet hogy hajléktalan leszek vagy esetleg elrabolnak .

Összepakoltam mindenemet és elindultam a semmibe .

A nagy lépcsőházban senki sem volt. Lépteim vízhagzottak .

Az utcán szakadt az eső. Mindenki esernyővel volt csak én nem . Már nem bírtam tovább tartani magamat éreztem ,ahogyan a könycseppjeim a felszínre törnek .

Csak sírtam lehajtott fejjel . Nem tudtam mi tévő legyek .

Elindultam egy irányba . Nem tudom miért de jobb mint egy helyben állni .

15 percet gyalogolhattam ,amikor egy szőke lánynak ütköztem és a földre kerültem .

-Ne haragudj .

-Semmi baj -Szipogtam

-Minden rendben ?

-Nem egészen .-Sírtam el magamat

-Jézusom. Gyere itt a közelben van egy kávézó. Üljünk be és akkor majd elmeséled mi a baj okés?

-jó

-Amúgy Caroline vagyok . Mystic Fallsból.

-Lisa vagyok-Szipogtam .

-Itt vagyunk Lisa.-Álltunk meg egy gyönyörű kávézó előtt. Bementünk és a leghátsó ,legeldugottam helyet elfoglaltuk.

-Szóval mesélj Lisa.

-Nincs otthonom mert anyám megcsalta apámat miattam mert nem szeret engem és beadja a válópert, apám pedig kitagadott emiatt .-szipogtam tele gyülölettel és szomorúsággal.