Piszkos játék

|10.|

- Nagyon szép kocsi - mér végig a drága szerelmemen Emma. Ahogy a lányra emelem a tekintetem, képzeletbeli könnyek gyűlnek a szemembe. Két ilyen dögös macát ritkán lát az ember. Persze a kocsim akkoris viszi a versenyt. - Örökké ott fogsz ácsorogni, vagy beérhetek órára? - ír le köröket hosszú, hegyes műkörmeivel.

Óriásit nyelek, majd míg a vezetőülésbe süppedek, elkalandozom a gondolaton, ahogy azok a körmöcskék a hátam karmolásszák. Grr.

Csatlakoztatom a telefonom a JBL lejátszómhoz, majd véletlenszerűen benyomok egy számot.

- Gucci Mane "Icy" lejátszása a dugás nevű listáról - mondja be sértően hangosan a telefonom. Siri, a kurva anyádat! Annyira ég a fejem, mint az előttünk virító piros közlekedési lámpa. Hála ég a zene bömbölni kezd.

- A zenék terén nem túl jó az ízlésed - jegyzi meg epésen a lány. - Én sokkal inkább Timmy Trumpetre csinálnám.

Az államat összekaparva pislogok oldalról a lány felé, aki egy félig vicces és félig vadító mosollyal a porig aláz és mégis, őrült vágyat ébreszt bennem.

Az egyetemig már nem szólunk egymáshoz, oda begördülve pedig önkéntelenül is elkap az idegesség.

Ahogy leparkolok, valami ütős elköszönésen agyalok, amivel megkoronázhatnám ezt a mai sikeres indítást kettőnk között.

- Sajnálom ezt a kis baklövést Sirivel - szabadkozom, s meg is bánom ahogy a szavak elhagyják a számat.

- Semmi baj - ingatja fejét Emma, majd dús, mégis szalonszerűen fényes és sima hajával babrál. Biztos tudja, mennyire szexis. - Viszont ha szeretnél még máskor is velem reggelizni, azt a listát törölni kell - bök a telefonom irányába.

A parancs kiadva.

Jól értem, amit mond? Zöld utat ad nekem?

- Milyen órád is lesz? - érdeklődöm. Mivel én nem vagyok olyan, mint a klienseim, természetesen nem vagyok beteges módon tisztában az órarendekkel.

- Gazdaságföldrajz. A D épületben - adja meg a szűkszavú választ.

- Érdekes,nekem is - vakarom a fejem,mintha nem tudnám. Ő csak negédes mosolyra húzza tökéletes ajkait.

Hagyom, hogy ő szálljon ki először, addigis lehetőségem nyílik azt a tökéletes kis fenekét csodálni. Öklömbe harapva veszem tudomásul, hogy Emmáért törölnék minden listát.

💸💸💸

Ásítozva sétálok ki a második órámról, hónom alatt szorongatva a mappámat.

Rezgést érzek a zsebemben - előre félek, hogy Taylor üzizett nekem.

Mikor kezembe veszem a mobilt, gondolatban magamnak ítélem a lottó ötöst.

Taylor az épület előtt vár rám - hiába próbálok úgy tenni, mintha nem venném észre, mellém szegődik és szorosan átöleli a vállam.

Baseball sapkájának shieldje mellkasomba fúródik. Egy fél lépést arébb lépek,így karjai végre leesnek rólam és levegőhöz jutok.

- Ember, hány liter parfümöt fújtál magadra?

- Ez Paco Rabanne - sértődik meg.

- Tőlem lehetne maga Szűzmária is, de ne ilyen mennyiségben - köhögcsélek, de valójában csak próbálom olyan irányba terelni a témát, hogy a szárnysegédi feladatomról ne eshessen szó.

- Tudod, azt gondoltam, hátha bejön Emmának - vigyorodik el. - Apropó, Chad azt mondta, látott titeket együtt begurulni a parkolóba. Ez igaz? Te furikázod? - von kérdőre értetlenül.

- Ki a gyász az a Chad? - bandzsítok rá.

- Tök mindegy - legyint. - A lényeg, hogy azt hittem, már megbeszéltük, hogy Emma neked csak egy újabb trófea lenne, de én meg megbecsülném és komolyan gondolnám vele.

Ja, annyira komolyan, mint "Tündérháztartásvezető" -  Hailey-vel, mi?

- Ja - ennyit tudok odanyögni neki.

- De ha csak az anyagiak miatt aggódsz - táskájában turkál, majd felvillantja Vans pénztárcáját. Most komoly,tesó? Hányat vegyek még a szülinapjaidra, míg nem kezded azokat használni? - Itt van ennyi előlegbe - egy guriga pénzt nyom a markomba. Szemlátomást is úgy száz dolcsi körül lehet. Ami kapásból több, mint egy heti zsozsó.

Nagyot nyelek. Fejben végigpörgetem a fontossági sorrendet.

Lakbér. Tandíj. Kocsi fenntartása.

A féléves tandíjhoz már nem kell sok, ezzel a száz dolcsival meg is lenne, és nyakamon az utalási határidő.

Ha nagyon reális akarok lenni, akkor semmi közöm a kapcsolatukhoz. De még Taylorhoz sem. Régóta barátok vagyunk, támogattam sok mindenben és ő is engem. Mellettem volt, mikor az apámat nem érdekeltem. Kisegített anyagilag. Sokáig fizette mindkettőnk részét az albérletben. Segített munkát találni. Ott volt a legsötétebb napjaimon is. Akkor most én miért ne tehetnék meg ennyit érte?

- Rendben, tesó - veszem el végül tőle a pénzt, majd elteszem az én tárcámba. - Mivel is kezdjem? - sóhajtok mélyet, ahogy szemem végigjáratom Taylor-on.

- Bármennyire is szeretsz, légy őszinte - nyújtja ki nyelvét felém.

- Jól van - fonom magam előtt össze karjaim. - Teljes stílus átalakítás! Ez a deszkás vonal annyira 2000-res évek! És a hajaddal is kellene kezdeni valamit! Troy Bolton-ra elélveztek volna a lányok, de az 2006-ban volt. Ja, és a szemüveged - utalok az orrán csücsülő, funkcióját tekintve full felesleges darabra - Természetesen mennie kell.

- Dehát - igazítja meg,de nem is engedem,hogy védekezzen.

- Nem is dioptriás - világítok rá.

- Aúcs, azért ez fájt - simogatja viccesen szívét Taylor. - Ennyire rémes a helyzet?

- Tesó, Hailey csak szeretetből visel el - vonom meg a vállam. - Szóval haj, ruhák és külsőleg oké. Mivel a csajozási szokásaid ismerem, azon nem túl sokat kell változtatni, hiszen eleve a mester mellett nőttél fel. Minden kis trükköt tudsz. Amiket most is alkalmazni kell.

- De Emma más helyzet - ellenkezik Taylor.

Igazat kell adnom neki.

- Igen. Amennyit eddig láttam belőle, Emma tipikusan az a csaj, aki a ribis viselkedésével leplezi, hogy ő valójában érző lény. Vannak céljai és nem egy elveszett lélek, az tény. De szerintem nagyon okosan tudja, kinek mennyit mutasson meg a természetéből. Lassan kell próbálkozni nála.

- Haver, az az egyik erényem - adna egy öklöst, ami alól "véletlenül" kitérek.

- Viszont nekem rohannom kell - lesek az órámra. - Kezdek a kondiban, és hatkor pedig Mike ott vár rám.

- Az a csontkollekció Spock?

- Mi? - húzom össze résnyire szemeimet.

- Tudod - vonja meg vállait - Star Trek - csinál valami furát kezével.

- Nem, ő az, akinek a kedvéért eljátszottam azzal a csajjal az étteremben, hogy randizunk - ingatom a fejem.

- Jaaa - világosodik meg. - Akkor sok sikert, ráfér!

Rád is.

- Majd otthon ütközünk, csá! - intek neki.

Sosem éreztem még ennyire szarul magamat egy Taylor-ral folytatott beszélgetést követően.