Az új manager/✔/

13.Rész

Először enni álltunk meg, a fiúk kérdésére egy hamburgerezőbe mentünk.
-Szent Ég, ez nagyon finooom!-mondta Hobi
-Akkor a magyar konyha nagyon fog nektek ízleni!-mondtam büszkén
Ezután abba a városba mentünk, ahol a gimáziumot végeztem, és szóltam a legjobb barátnőmnek, hogy jöjjön el ő is. A parkban ültünk le, és mindenkinek vettem egy kürtőskalácsot, hogy belekóstoljanak a magyar konyhába. Közben megérkezett a barátnőm, én a távolban vártam, és mutatni akartam neki egy meglepetést. Mikor meglátta a BTS-t, azonnal sikított egyet, és ezt kérdezte:
-Ők meg hogy kerülnek ide?
-Én hoztam őket ide, várj bemutatlak nekik.
Így is tettem, és rögtön el is kezdett Jiminnel beszélgetni. Régebben is nagyon tetszett neki, úgyhogy ezt egy jó lehetőségnek tartottam. Én megkértem a barátnőmet, hogy tartson velünk majd, hiszen elkél a segítség. Ő azonnal igent mondott.
A túránkat Budapesten folytattuk, legalábbis folytatták, a barátnőmet küldtem el velük, hadd ismerkedjenek.
Én addig hazamentem a szüleimhez, akik nagyon örültek nekem. Ahogy elújságoltam nekik, hogy szerelmes vagyok, rögtön kérdezték, hogy mikor ismerhetik meg. Én pedig mondtam nekik, hogy ő igazából koreai, és 10 évvel idősebb nálam.
-De miért egy koreaiba szerettél bele, aki ráadásul 10 évvel idősebb nálad?-kérdezték a szüleim
-Anya én szeretem Namjoont, és ha te ezt nem akarod elfogadni, akkor nincs is miről beszélnünk. Elmentem a buszmegállóba, és felszálltam a buszra, ami el visz a következő városig, ahová el tudok menni vonattal. Erre meglátom a volt barátomat, az új barátnőjével.
-Tamara, szia!-szólt lekezelően és büszkén
-Szia, rég találkoztunk! Na és miújság?-kérdeztem tőle
-Hát mint ahogy látod, a barátnőmmel vagyok, és éppen munkába tartunk, mert mind a ketten egy suliban tanítunk. És veled miújság?-mondta nekem büszkén, gondolom azért mert nekem nincs barátom. De nem akarom hogy túl büszke legyen magára, ezért kicsit eltúloztam.
-Tudod, én Szöulban élek, és a BTS egyik managere vagyok, és a frontember a barátom-mondtam, de féltem, nehogy valami következménye legyen.
-Ó az az ázsiai fiúbanda, ami miatt annak idején szakítottunk? Ez már gáz egy kicsit.-mondta nekem
-Azért vigyázz a szavaidra, soha nem leszel olyan mint ők. Mindenki ismeri őket, te pedig egy kis semmi maradtál, annyi kivétellel, hogy megkopaszodtál.-mondtam neki, nagyon büszke voltam magamra.
-Ó igen, tudod mit? Szeretném megismerni Őket és a barátodat is!
-Legyen, most úgyis Magyarországon vannak. Gyertek fel velem Budapestre hozzájuk, amúgy is oda készültem, csak elmentem a szüleimhez.