Rainy day [ Dazai x reader] BEFEJEZETT

three- friends

Felálltam a lila pamlagról majd az ágyamra fészkeltem magam. Felnyitva a laptop fedelét léptem be a kezdőlapra. Elhűlt tekintettel és elkerekedett szemekkel néztem a legújabb értesítéseket.

Shadow-kun ismerősnek jelölte Önt.
Önnek két darab új üzenete érkezett. Feladó: Shadow-kun

Shadow-kun: Szia!

Shadow-kun: Hé! [Vezetéknév]-san!

Mi a... Elhülve dermedten néztem magam elé. A gép tompa fénye már nem bántotta szememet.

- Ki ...ez?- tikkelő szemmel elnyílt ajkakkal bámultam a monitort és az ott villogó értesítést.

Me: Hello.

Me: Ki vagy? És mit akarsz tőlem?

Shadow-kun: Nyugi nyugi csajszi. Nakahara Chuuya vagyok az osztályodból. Mit akarhatnék tőled de most komolyan Xd?

A vöröske! De akkor miért ilyen hülye neve van?

Me: Ki tudja? A májam sokat érhet!

Shadow-kun: Te nem vagy normális [ Vezetéknév]-san!

Erre elmosolyodtam. Egész normális fiú.

Shadow-kun: A veséd többet érne.

Az ágyon eldőlve nevettem el magam. Hirtelen változtatta meg a hangukatom ez a fiú. Nem rég jött az iskolába. Eddig egy másik körzetbe járt és ott is kezdte a felső közélet de bizonyos családi okokból az évnyitó utáni 2.hónapban már a mi osztályunkba járt.

Me: Tudod nagyon bírlak. De milyen szar név az már hogy Shadow-kun!
Miért nem a saját nevedet használtad te nagyon okos.

Shadow-kun: Azzal a hülye Dazaival fogadtunk és a vesztesnek ezen a néven kellett profilt csinálnia...

Éreztem már abból ahogy olvastam hogy a vöröskét majd szétveti az ideg. Felkuncogtam majd tekintetemet ismét a monitorra vezettem.

Me: Na és mit szeretnél Nakahara-kun?

Shadow-kun: Csak Chuuya.

Me: Akkor mit szeretnél csak Chuuya?

Shadow-kun: (-. -)

Me: Mit szeretnél Chuuya? ^^

Shadow-kun: Igazából már jó ideje itt szobrozok az ablakod alatt.

Többször el kellett olvasnom amit írt. Itt szobrozik a ház előtt?
Rögtön felpattantam az ágyamról. Sietségemben majdnem megcsókoltam a padlót de végül sikeresen az ablakhoz értem. A függöny mögül óvatosan kinéztem.

- Te uram atyám ez tényleg itt van- mondtam magam elé. A vörös rövid hajú fiú egyik kezében a telefont tartva toporgott az ablakom alatti járda részen. Másik keze zsebében volt. Egy fekete kapucnis pulcsit és egy hosszú vörös pulóvert viselt egy fekete koptatott farmerral.

Az ablakot kitárva léptem ki az erkélyre.

- Te meg mi a jó fenét keresel itt?- ordítottam le minek következtében az összes járó kelő és a kint söprögető házmester is felfigyelt.

- Ch.. - szűrte ki fogai között Chuuya.- Gyere le!- magamra néztem és gyorsan végig mértem a helyzetet. Sürgős átöltözés szükséges.

- Egy perc! - kiabáltam le az erkélyről kihajolva a vörösnek. Majd választ már nem is várva csaptam be az ablakot és zártam is vissza. A függönyt elhúzva rohantam a szekrényem felé. Az első kezembe kerülő farmert megfogtam és a lépcsőn lemenet rángattam magamra vörös pólómat betűrve a nadrágba. Már az ajtót próbáltam nyitni és közben normálisan felvenni az övem ami rajtam tartja reményeim szerint a farmert. Egy egyszerű régebbi tornacipőmbe bújtam bele és egy fekete kardigánt magamra kapva léptem ki. Május vége van mégis hűvös szél fúj ami rögtön belekapott  [Hajszíned] hajamba mit kibontva hagytam.
A fiú mikor meglátott az ajtó takarásában rögtön felém vette az irányt.