Rainy day [ Dazai x reader] BEFEJEZETT

Epilouge

- Mama mama! És mi lett ezzel a bácsival végül?- szólt [ Lányod neve] felnézve rám. Az ölembe ült és szorosan bújt hozzám. Lila íriszeit apjától örökölte. Hosszú hullámos [ Hajszíned] haját pedig tőlem. A legjobb ajándék amit kaphattam az élettől. Hamarosan betölti a 4et és épp ideje volt megtudnia a mamája történetét. Az óvodában sokat csúfolják de van ott egy fiú aki a megvédi. [ Lányod neve] egy nap a megszokottnál boldogabban jött D- vel haza. Férjem aznap este az ágyba bújva meglehetősen kiakadva mesélte el hogy egy szöszke csicska gyerek megígérte az ő angyalkájának hogy egyszer a férje lesz. Hangosan felnevettem és eldöntöttem hogy mesélek egy kicsit a pöttömnek arról milyen is az igaz szerelem. Amit egykor egy nagyon fontos ember mutatott meg nekem igazán.

- Nos kicsim. Az a bácsi az egyik legjobb dolgot hozta el nekem amit nem tudnék meghálálni neki. És ismered is. Ő a keresztapukád.

- Osa bácsi?- ragyogó nagy szemekkel meredt rám.

- Igen. Osa bácsi az.

- És mama...

- Igen?

- Mi az az ajándék ami neked a legjobb dolog?

- Nos..a változást az életemben és téged.

- Engem? De..akkor apa..?

- Jaj nem nem. Apu az apu. Osamu csak segített. Tudod nem minden apró részletről kell még tudnod. De Osa bácsikád adta meg azt a löketet ami előre vitt egy másik úton. Az én kijelölt utamon. És segített elsímítani a papa és mama közti dolgokat is.- mosolyogtam le lánykámra. Álmosan, laposan pislogott vissza egy hatalmas mosoly keretében.

- Ideje aludni Pöttöm.- vettem fel majd fel állva a szobájába vittem és letettem őt aludni. Egy nagy cuppanós jóéjt puszi kíséretében csuktam be szobájának ajtaját majd vissza sétálva leültem a nappaliban lévő kanapéra. D csak holnap reggel jön haza. Lehunytam a szemem és elmerültem az emlékeim tengerében.

- Te komolyan hozzámész Yokohama egyik fő ellenségéhez? Eszednél vagy [ Név]?- förmedt rám kikelve magából a barna hajú. Az előbbi intimitásból és meghitt légkörből már semmi sem maradt.

- Nyugodj le az istenért is Dazai! Hidd el hogy semmennyire sem érdekel az hogy ő kicsoda. Szeretem! És a szerelmemet nem fogja semmi sem megakadályozni! Igen miatta jöttem ide! Igen elmenekültem a gondok elől mert féltem! Gyáva vagyok, elrontottam! De most pont te miattad jöttem rá hogy nem érdekelnek az apró hibák. Nem érdekel ha pornót néz és ha más nők vannak a gépén mert szeretem! Ahogy téged is ugyan így szerettelek és tűzbe mentem volna érted!- ordítottam. Minden fájdalmam minden eddig elrejtett sebem felszakadt és egyszerre adtam ki magamból.

- Elhagytál és elöktél magadtól azért mert te is megijedtél! Tudod te mennyire szarul esett mikor nem jöttél ki elbúcsúzni? Hogy nem írtál nem kerestél és kitöröltél az életedből csak azért mert egy beszari gyáva alak vagy?! Tudod te mennyit szenvedtem még utána is? És ő..Fyodor volt az aki segített a feledésben és még ő benne is téged láttalak és kerestelek egy jó ideig!- kapkodva a levegőt csillapodtam egy kicsit le. És halkabban folytattam.

- Ugyan ilyen esős napon ígéretet tettem neked.- Dazai szeme kikerekedett.

- Emlékszel rá?- kérdezte szemét lesütve.

- Már hogyne emlékeznék Osamu. Rád mindig fogok. Sosem fogom elfeljteni az ígéretemet. Azt hogy veled voltam a kórházba. Minden egyes pillanat amit veled töltöttem világosan él az emlékezetembe. Azt mondtam te vagy az okom arra hogy éljek..és elfogom érni hogy neked én legyek az az ok amiért érdemes lesz élned.