- Él! És élni is fog! Nem hagysz el Dazai..istenem nem hagysz el! - utolsó mondatom már a fiúnak szántam. Tudtam hogy érez engem és hall.
Az orvos a nővérke hívására pár perc múlva a szobában is volt. Nem akartam elengedni a kezet..azt a kezet amit tudom hogy fogni fogok még az életben.
Dazai életjelei ezek után egyre élénkebbek lettek és felépülés jeleit mutatták.
A baleset utáni 2 hétre pedig már nyugodtan mehettem haza. Tudtam hogy fel fog kellni. Hittem benne.Chuuya nagy örömére visszamentem az iskolába is. Sokat kellett pótolnom de már jogosan volt ott a mosoly az arcomon. Kicsöngetés után Chuuval közösen léptünk ki az iskola kapuin.
- Majd holnap én is benézek ahhoz a szerencsétlenhez.- a fiún is látszott hogy megnyugodott. Lecsengett mind hármunk életében az a feszült és ideges szakasz. A szakasz amely annak az útnak a része hogy Dazai fel fog épülni.
- Rendben.- mosolyogtam fel a fiúra.
-[ Vezetéknév]-san!- egy minden bizonnyal alsóbb éves srác futott utánunk. Vöröses haja volt csakúgy mint Chuunak. Egy vörös pulóver volt a derekára kötve. Nemrég kezdődött meg az új tanév és rengeteg új arc tűnt fel az iskolában amíg nem voltam aktív tanuló. Közöttük volt ez a fiú is.
- Igen?- néztem fel a fiúra. Egy fejjel magasabb lehetett nálam.
- Tanizaki Junichiro vagyok az 1-3as osztályból. Fukuzawa-sensei hívat téged!- darálta el lihegve mindanivalóját. Biztos eddig futott.
- A sensei? Mit akarhat tőlem?- telefonom kijelzőjére néztem. Három óra múlt pár perccel.
- A kórházba kéne mennem...-sutrogtam magam elé.
- Az a kötszeres idióta nem fog elmenni onnan. - nézett rám legjobb barátom.
- De...
- Ha nagyon szeretnéd amíg nem érsz oda addig beugrok én.
- Megtennéd értem Chuu?- néztem fel bociszemekkel a fiúra.
- Persze persze de menj már!- hesegett el.
- Köszönöm!- ugrottam rá nyakát átölelve.
Miután elengedtem ránéztem az első évesre.
- Menjünk Tanizaki-kun.
**********
- Hogy tessék?- lesokkolódva álltam osztályfőnököm előtt a tanáriban. Alig volt bent pár tanár. A legtöbben már hazaindultak a diákok sokaságával egyetemben.
- Jól hallottad [Név]-san. Ösztöndíj program. Egy Amerikai ösztöndíj program szervezője érdeklődik irántad és a tudásod iránt.
- Dehát majdnem egy egész hónapot kihagytam. És pont az év elején?
- Ez az ajánlat még nyáron érkezett hozzánk de a körülményekre való tekintettel jobbnak tartottam a feszült és rizikós időszakok után közölni ezt veled.
- De...
- Semmi de. Minek is szeretnél tanulni [Név]-san?
- Orvosi területen. Gyógyszerésznek vagy vegyésznek.- mindig is érdekelt Akiko munkája miután eldöntötte hogy nem bajlódik tovább az orvosi egyetemek hajszolásával hanem egy bűnügyi szervezet orvosa lesz. A baleset után pedig tisztává vállt előttem az út. Az utam amit járni szeretnék. Nem akarom hogy több ember haljon meg. Ha egy kicsit is segítek azzal hogy a kellő időben jó helyen vagyok és gyógyítok akkor legyen. Bármit megteszek. De azért erre én sem gondoltam volna.
STAI LEGGENDO
Rainy day [ Dazai x reader] BEFEJEZETT
FanfictionEgy valaki akit valaha ismertem és szerettem. Egy valaki aki nagy változást hozott az életembe. És teljesen átformált. Azon a napon tettem egy ígéretet. Egy ígéret azon a bizonyos esős napon. A történet bizonyos részei nagyban eltérnek az animétől é...