Bʟᴀᴄᴋ Mᴀɢɪᴄ

8.

//Luna szemszöge\\

Most hozták ki a rendelésünket, ami nekem egy sima szalámis pizza, Minának pedig egy hawaii pizza.

Minával egész úton idefelé csak hülyéskedtünk. Nem érdekelte egyikünket sem, hogy mit gondolnak mások, mert jól éreztük magunkat. És csak ez számított.

Angelt egész nap nem láttam, ami kezdett kicsit aggasztani. Tudom, hogy tud vigyázni magára, de azért mégis adhatna valami életjelet.

Martinus meg egész nap rám se nézett. Pedig a múltkor még úgy nézett ki, hogy szeretne beszélgetni. Na mindegy.

-Min gondolkozol ennyire?-kérdezte Mina. Mire én megráztam a fejem, és válaszoltam:

-Ja semmin.

-Akkor meg mi ez a csend?

-Csak eszek. Nem szeretek kaja közben beszélni.-próbáltam kimagyarázni magam. Nem most fogom kiönteni a lelkemet neki.

-Hát jó. Tudod mit? Van egy ötletem.

-Na mondd.-és beleharaptam a pizzámba.

-Nem csinálunk olyat, hogy ilyen random kérdéseket teszünk fel egymásnak felváltva?

-Hát jó.-mondtam.

-Oké..Akkor kezdek én.-mondta Mina.-Mi a fiú ideálod?

-Nem tudom, nincs ideálom.-vallottam be. Most nincs mit szépíteni. Ha nincs ideálom, akkor nincs ideálom. Ennyi

-Ne már. Mi az hogy nincs?-kérdezte hitetlenkedve Mina.

-Hát azt, hogy nincs. Annyi helyes pali van, minek csak egy "fajtát" keresni.

-Jogos.-gondolkodott el Mina.-Most te jössz.

-Ha híres lehetnél, akkor miért szeretné az lenni?

-Szeretnék egy híres táncos lenni.

-Te táncolsz?-döbbentem meg.

-Aha. 6 éves korom óta balettozom.

Tágra nyílt szemekkel bámultam az újdonsült barátnőmre. Ki nem néztem volna belőle, hogy balettozik. Most is egy bő khaki zöld pulcsit visel, egy világoskék térdnél szaggatott farmerrel. Előbb mondtam volna rá, hogy titokban DJ-zik, mint hogy balettozik.

Még ezt a játékot játszottuk addig, amíg el nem fogyott a kajánk. Aztán elindultunk hazafelé. A kisboltnál elköszöntünk egymástól, és mindketten elindultunk hazafelé.

xxxxx

Ahogy beléptem a házba, velem szembe egy fekete mini-ruhába öltözött Angel jött le a lépcsőn. Majdnem megkérdeztem tőle, hogy tudja e hány fok van kint, de inkább hagytam.

-Hali megjöttem!-kiabáltam az előszobából.

-Ó szuper. Akkor segíts eldönteni mi legyen a hajammal.-mondta Angel és ezzel felrángatott a lépcsőn a szobájába.

-Kezdjük ott, hogy egyáltalán hova mész?-kérdeztem.

-Buliba. Hova máshova.

-Kivel?

-Lotte Dahl-al. Elvileg az osztálytársad.-nézett rám. Erre eszembe jutott az, amit Mina mondott. Ribik.

-Ja tudom.

Ezután segítettem neki begöndöríteni a haját, miközben ő arról győzködött, hogy menjek el vele, mert hogy milyen jó lesz. Ó azt is mondta, hogy Marcus és Martinus is ott lesz.

Én meg, mint akinek beakadt a lemeze, azt ismételgettem, hogy amúgy se szoktam buliba járni és, hogy nem zavar, hogy nem kaptam meghívót. Helyette inkább kivinném a kutyákat sétálni.

-Sziasztok! Majd jövök!-kiabálta Angel az ajtóból. Úgy látszik senki nem ellenezte, hogy hétfő este buliba megy.

Gondoltam még a vacsora előtt kiviszem a kutyákat sétálni, ezért gyorsan felvettem a kabátom és a bakancsom, megfogtam a pórázokat és indultam.

-Kivittem a kutyákat, vacsira visszaérek!-kiabáltam én is az ajtóból.

Sziasztok!
Itt egy újabb rész.
Szeretném tudni mit gondoltok eddig a sztoriról, úgyhogy légyszi írjatok véleményeket.
Ha tetszett:⭐️&💬