🌹Az enyém leszel!🌹

🌹~11. Fejezet~🌹

"Éreztéttek már azt hogy ennél már nem lehet rosszabb ez a nap...
Nem hát sajna lehet rosszabb...

Hát ez nem hiszem el komolyan, mi az hogy nekem kell korepetáljam ezt a barmot... Nem elég hogy egy házba vagyok vele összezárva plusz a mostohatesom is és még nem elég hogy erre kérnek meg, komolyan elegem van a mai napból...

Kiérve a folyosóra teljesen levoltam sokkolodva mert most jutott el az agyamig hogy a tanárnő mit is kért tőlem én hülye meg elfogadtam de nem tudom hogy miért hiszen én utálom azt a barmot, nem is tudom mi ütött belém hirtelen komolyan.
Hirtelen megáltam és leültem a padra és az arcomat a kezeimbe temetem és nagyot sóhajtottam.

Egyszer csak hangokat halodtam közeledni felém és felnéztem ki az és Lisa volt az. Gyorsan varázsoltam magamra egy kismosolyt hogy ne vegye észre hogy baj van, de hiába tettem mert észre vette hogy baj van.
-Mi történt Em? Olyan sápat lettél hirtelen meg ugy is nézel mint ha hulát láttál volna... -kérdezte tőlem de én inkább halgatam mert nem akartam azt hogy hülyének nézen ha elmondom mit is kért tőlem a tanárnő ugy öt percel ezelőt.
-Nyugi Lisa nincs semmi baj csak... -nem tudtam befejezni mert a szavamba vágot...
-Csak? -nézet rám és várta hogy mi is a baj hogy ennyire elfehéretem.
-Na jó elmondom, csak annyi történt hogy Mrs. Evans behivatot a tanáriba hogy beszélni akar velem és feltett egy ajánlatott.. -nagy szemekkel nézet rám és meg sem tudott szolgálni vagy is ezt láttam rajta.
-Melyen ajánlatott? -kérdezte.
-Azt hogy koerepetáljam Logant.. -mondtam neki ő meg elkezdett nevetni. Kösz bazd meg.
-Hát csajszi ez nem is olyan rossz legalább megismeritek egymást végre hiszen tesok lesztek és ez csak jo lehet.. -nagyra nyíltak a szemeim, hogy mi van komolyan azt mondta hogy én Daltont ismerjem meg ugye most csak viccel velem..
-Normális vagy Lisa? Mi az hogy ismerjem meg azt a barmot aki beturakodot az én családomba meg az otthonomban.. Na azt már nem nem leszek én hülye biztos hogy nem. -mondtam neki idegesen és fogtam magam és elindultam a terem felé, nem hallgatom Lisa hülye dumáit nem is tudom mi ütött mostanába belé amiotta megtudta hogy Logannel mostohatesok leszünk azota teljesen meg an bolondulva. Nem is értem ma mindeki meg van zakanva vagy mi?

Beérve a terembe vártam hogy elkezdödjön az utsó óránk és mehetek haza végre, hurrá.
Vártuk hogy a tanár betopanjon de nem akart jönni, ami fura mert Mr. Scott mindig is pontos volt főleg ha az ő órájáról volt szó de most még sem ez fura...
Eltelt 10 perc és megjelent végre de látszot rajta hogy nagyon szarul van így gondolom idegbeteg is lesz vagy kitudja.
-Bocsánat a késésért csak volt egy kis dolgom de már itt vagyok úgyhogy elkezthetjük az órát. Mindenki vegye elő a könyvét és nyisák ki a 233.oldalon és kezdjék megoldani a feladatokat. Óra végén beszédem és osztályozom őket és jövő héten megtudják mi is lett az eredménye. -oohh hogy fuladnál meg a taknyodba komolyan kér oldal feladat hát ez nem igaz, mindig is utáltam ezt a tanárt de most még jobban. Na mindegy áljunk neki.

Már majdnem kicsengetek de én végeztem a feladatokkal igaz nem valami jo válaszokat irtam de laszarom csak jusak haza most már végre.
Meghalgaták az égiek az imámat mert kicsengetek és mindenki felált és beadták a feladatokat és már mentek is ki a suliból.
Én is azt terveztem mert megfogva a cuccaimat már mentem is ki a teremből le a szekerényemig hogy bepakoljam a könyveimet.

Leértem és beedobáltam őket és csukam már be az ajtót de ugrotam egyet amikor megláttam hogy ki támaszkodik a szekrénynek hát persze az én megkeseritőm az Dalton.
-Hát itt vagy cica, azt hittem hogy soha nem érsz le ide már ugy voltam vele hogy itt hagylak de nem lehet mert akkor a drága faterod pipa lesz rám és én ezt nem akarom.. -mondta a szavakat én meg már azon gondolkoztam hogy hogy üsem agyon de nem tehetem sajnos apa véget.
-Akkor miért nem mentél ahova akarsz.. Tudod reggel is elmondtam neked hogy van szép két lábam és háza tudok menni egyedül is nem vagyok már kislány. De most ha elengednél mennyek haza és egyedül nem is veled. -megfogtam a táskám és már kerültem volna ki de ez mellette nem ilyen könnyű sajnos, megfogot a csuklomnál fogva és magához rántotta de olyan szinte hogy majdnem az ajkára tapatam de nem mert megtámaszkotam a melkhasába és csak néztem a szemébe.
-Baby, baby, baby ha én azt mondom hogy jössz velem haza akkor te befogod azt a csinos kis csókolni valo szádat és követsz és haza viszlek. -mondta és megfogva a csuklomat és elkezdett húzni maga után mint egy rongyot nem vagyok én a kutyája hogy porázon tartson.
Elkezdtem rángatozni de tul erős volt és beüktetett a kocsiba és már mentünk is haza.

Egész uton meg sen szólaltam nagyon mérges voltam Daktonra hogy lehet ilyen hogy rángat nem hiszem el komolyan.
-Na nyugi cica ne idegeskedj inkább ürülj annak hogy te foksz engem korepetálni, mert én kurvára örülök annak hogy te leszek az én szexi tanárnőm. -mondta nekem azak az ördögi mosolyával én meg már piros voltam az idegtől. Na azt már nem nem hagyom ennyibe ezt most megtudod hogy kivel szorakoz te seggfej.
-Te komolyan azt hiszed hogy én korepetálni foglak téged Dalton ezek után hogy berángatál ide mint egy rongyot. Bazd meg Dalton nem az egyik kurvád vagyok hogy igy bány velem, néz egy kicsit magadba ember mert te nem bánhatsz igy velem és remélem eljutot ez az eszedhez, jah vár neked nincs ilyen mert te mindig a farkadra halgatsz. -mondtam neki és megérkeztünk én meg száltam ki az autóból nem érdekel hogy így beszéltem vele mert megérdemelte velem senki sem bánik így ahogy ő teszi.

~Tudod mint Dalton baszodj meg nem vagyok a kurvád és nem is leszek az soha de soha azt várhatod.... ~