26.rész

8.6K 239 21
                                    

A vacsora elején mindenki szedett magának enni, és semleges témákról beszélgettünk. Eddig nem is volt rossz. De aztán, apu felhozta Chris arcán lévő sebeket, és a kapcsolatunkat. Ettől féltem.

-Mi történt az arcoddal Chris?-kérdezte hirtelen apu. Nah, kezdődik.

-Volt egy kisebb konfliktusom.-magyarázta.

-Milyen konfliktus?-csak nem hagyja abba.

-Egy srác nem értett a szép szóból, kicsit móresre tanítottam.

-Értem. Ez gyakori nálad? Móresre tanítani másokat?

-Nem. Nehezen lehet felidegesíteni, viszont ha valakinek sikerül...nos...mindegy.-magyarázta kicsit kínosan.

-Értem, fájó pont. Befejeztem. Elnézést.

-Semmi baj.-mosolyodott el újra Chris.

-Na és, hogy találkoztatok?-kérdezte megint apu.

-Ugyanabba a suliba járunk, csak Chris eggyel felettem.-válaszoltam, majd bekaptam egy falat húst.

-Szóval akkor te 17 éves vagy?-kérdezi megint apu.

-Igen.-mondta Chris. Eddig nem is rossz.

-Tudod ugye, hogy Zoella még csak 16.-kérdezte apu, bár sokkal inkább kijelentésnek hangzott.

-Igen, tudom.

-Rendben. Mióta is vagytok együtt?-ez kezd egyre kínosabb lenni, és elkezdtem fészkelődni a székemen.

-A randink óta. Amikor elvittem Zoe-t a tengerpartra, másnap, még a hazajövetelünk előtt megkérdeztem, hogy lenne-e a barátnőm. És igent mondott.-mosolygott Chris, majd nyugtatásképp a kezét a combomra rakta. Ezt persze a szüleim nem láthatták.

-Jaaj, az a randi csodás lehetett! Lettem volna a helyetekben!-mosolygott anyu lelkesen. Legalább ő nem tesz fel kínos kérdéseket.

-Igen, csodás volt!-mosolyogtam én is Chris-re pillantva.

-Mennyire volt csodás?-kérdezi apu. Mi ez a kérdés. Valószínűleg észrevette az értetlenséget az arcunkon, mert helyesbítette a kérdést.-Mit csináltatok este?

-Piknikeztünk, de ezt már elmondtam.-válaszoltam most én.

-Nem úgy értem.-jééézusom...sejtem mire akar apu kilyukadni, de ez már most nagyon cringe...

-Fürödtünk is.-válaszolja Chris is. Megszorította a combomat, ezzel jelezve, hogy érti mit akar apu, és hogy nyugodjak meg megoldja.

-A naplementében?!-sikkantotta anyu. Legalább ő nem érzi magát kínosan. Jó neki.

-Öhm..igen.-válaszoltam pironkodva.

-És mást is csináltatok?-kérdezi apu. Istenem! Miért nem lehet ezt a témát hanyagolni?

-Hát, akkor csókoltam meg először.-válaszolt a fiú. Na most több dolog is történt egyszerre. Anyu boldogan mosolygott, lelki szemeim előtt látom, hogy a fejében lejátssza a pillanatot. Apu kezében megállt a villa, és felnézett Chris-re, én meg elkezdtem lecsúszni a széken. A mellettem lévő fiú azonban, magabiztosan ült, kihúzva magát, és jóízűen evett.

-Khm..értem. És az este folyamán más nem történt?-kérdezte egy köhintés után.

-Apuu!-szóltam most már rá.

-Nem. Nem történt semmi más. Lefeküdtünk aludni. És aludtunk. Nem szeretkeztünk, ha már ennyire kíváncsi rá Uram. És tudom, hogy már kérte, hogy tegezzem, azonban most mégis úgy érzem ez a beszélgetés a magázást kívánja. Nem fogok Zoe-ra erőltetni semmit sem. Tudom, hogy 16 éves, és nem szeretném, hogy esetleg megbánja. Ha ragaszkodott volna hozzá, se engedtem volna a csábításnak. Szeretem őt, és várok rá ameddig kell. Legyen az egy hónap, vagy egy év. De ezt már vele is megbeszéltem.-fejezte be a monológot. Úristen..fel lehet gyulladni elpirulás közben? Öngyulladás vagy valami? Anyu büszkén vigyorgott, apu pedig lerakta a villát, és megtörölte a száját. Chris még mindig magabiztosan ült a székben, közben megfogta a kezem, és a hüvelykujjával simogatta a kézfejem.

A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora